Saját céljuk elérését veszélyeztethetik a különadók

2013 óta hárommal nőtt a különadók száma, így összesen 15 különadó van hatályban Magyarországon, melyek a társasági adóval nagyjából azonos mértékű bevételt jelentenek. „A különadók állandósultak és egyre nagyobb szereppel bírnak a magyar adórendszerben. Nem várható ezek jövőbeli kivezetése sem” – emelte ki Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. „Ugyanakkor kérdés, hogy nem veszélyeztetik-e eredeti céljuk teljesülését azzal, hogy hatásukra csökken a beruházások mértéke, lassul a növekedés, ami végső soron az adóbevételek csökkenéséhez vezethet.”

A különadók bevezetésének oka részben a válság miatt kiesett bevételek pótlása, a költségvetési hiány csökkentése volt, melyben jelentőségük nem is vitatható. 2012-ben csak az ágazati különadók 21,3 százalékkal, 2013-ban a pénzügyi tranzakciós illeték 20,9 százalékkal csökkentették a hiányt. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a törvényalkotók a különadókkal talán csak azt a bevételkiesést igyekeztek ellensúlyozni, amit például a csökkentett társaságiadó-kulcs kiterjesztett alkalmazása és a különböző adókedvezmények okoztak. Vagyis a költségvetés bevételi forrásait pusztán átcsoportosították olyan területekre, amelyek kevésbé függenek a nemzetközi jogszabályoktól. Ez pedig a különadók bevezetésének másik oka lehet: a hagyományos adónemekkel szemben ugyanis könnyen, rugalmasan alakíthatóak. A különadók sorozatos bevezetése így hozzájárult a hagyományos adók háttérbe szorulásához - olvasható az elemzésben.

Míg 2009-ig a különadók nem számítottak jelentős bevételi forrásnak, 2010-2012 között a társasági adóval nagyjából megegyező összeg folyt be belőlük, 2013-tól pedig már szignifikánsan meghaladták azt, és így az elmúlt években a központi költségvetés bevételeinek megközelítőleg 5 százalékát tették ki. A különadó-bevételek 2014-ig tartó szinte folyamatos emelkedése főként az adónemek számának bővüléséből adódott, de alakulásukra komoly hatást gyakoroltak egyes jogszabályváltozások is. A KSH 2016 februárjában elérhető adatai alapján a különadókból származó bevételek 2015-ben – évek óta először – csökkenést mutattak, ebből azonban még korai lenne következtetéseket levonni, hogy ez egy tartósan csökkenő trend előszele vagy csupán átmeneti megtorpanás.

A szinte folyamatos növekedés ellenére a különadó-bevételek több évben elmaradtak a várakozásoktól. Az adóalanyok ugyanis az adók kigazdálkodása érdekében két dolgot tehetnek: csökkenthetik kiadásaikat, vagy átterhelhetik az adót a fogyasztókra. Bármelyiket is választják, negatív hatással lehet a gazdasági növekedésre és így áttételesen magukra az adóbevételekre is.

A különadóknak versenytorzító hatásuk is van az elemzés szerint, mivel a szektorok közt nincs egyenlően elosztva a különadóteher. 2015-ben például a legtöbb különadó a pénzügyi szektort terhelte: a kumulált különadó-bevétel több, mint 57 százaléka innen származott.