2017 elejétől hatályba léphet az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslatok új szabályozása. Az új jogorvoslati rendszerben a vállalkozások fellebbezés helyett rögtön a bírósághoz fordulhatnak, a bírósági eljárás pedig várhatóan kétfokozatú lesz, szemben a jelenlegi egyfokú bíráskodással - olvasható a Deloitte közleményében.
A Kormány már elfogadta azt a törvénymódosítási koncepciót, ami az adóügyekben irányadó jogorvoslati eljárások szabályait várhatóan gyökeresen megváltoztatja, és amely alapján a részletes normaszöveg tervezet kialakítása jelenleg is zajlik. A módosítás több törvény átfogó újraszabályozását célozza: a vállalkozások szempontjából az egyik legjelentősebb változás előreláthatólag az lesz, hogy a NAV-határozatokkal szemben 2017-től főszabályként már nem lesz lehetőség fellebbezésre, rögtön bírósághoz kell majd fordulni.
„A változás hátterében többek között az a célkitűzés áll, hogy a NAV által hozott határozatok felülvizsgálatát a hatóságtól minden tekintetben független jogorvoslati fórum, vagyis ebben az esetben a bíróság lássa el. A NAV évente nagyságrendileg 17 ezer jogorvoslati kérelmet bírál el, amelyek túlnyomó többsége 2017-től várhatóan már a bíróságok hatáskörébe fog tartozni. A bíróságoknak tehát ugrásszerű tehernövekedéssel kell számolniuk, a jogalkotónak pedig a közigazgatási bíróságok szervezetrendszerét és létszámát kell az új szabályozáshoz igazítania” – emelte ki Harcos Mihály, ügyvéd, a Deloitte Legal adóperes szakértője.
A szabályozás részleteit illetően még sok a bizonytalanság. Így például elképzelhető, hogy a kis értékű ügyekben megmarad a fellebbezés lehetősége, illetve az is, hogy a bíróság előtt indított peres eljárást megelőzően lehetőség lesz a közigazgatási szervezetrendszeren belül is kezdeményezni a jogorvoslatot. Mindazonáltal több gyakorlati kérdést is felvet az, ha a vállalkozásoknak a NAV által hozott határozatokkal szembeni panaszukkal rögtön a bírósághoz kell fordulniuk.
Egyrészt, a bíróság előtti jogi képviselet tipikusan ügyvédi tevékenység, már csak azért is, mert nagymértékben formalizált, speciális tapasztalatot igénylő eljárásról van szó. Ezzel szemben a vállalkozások legtöbbször saját maguk vagy a könyvelőjük, adótanácsadójuk útján intézik a jogorvoslatot, ügyvédhez csak a legvégső esetben fordulnak, amikor az ügyet bíróság elé kell vinni - írja a Deloitte.
Mivel a jogorvoslati eljárás 2017. után várhatóan a bíróság előtti perrel fog kezdődni, az ügyvédek szerepe jelentősen megnőhet ezekben az eljárásokban. A másik lényeges következmény, hogy a bíróság előtti peres eljárásokban az úgynevezett kereseti kérelemhez kötöttség elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a bíróság csak a vállalkozás által megjelölt körben vizsgálhatja felül a sérelmezett határozatot. A vállalkozásoknak tehát már a jogvita legelején pontosan meg kell majd jelölniük, hogy a NAV határozatát milyen okból és milyen jogi alapon kifogásolják. A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, hogy a vállalkozás és a NAV között elhúzódó vitában utólag bukkan fel olyan kérdés, ami a NAV által hozott határozatot jogszabálysértővé teszi. Jelenleg a fellebbezési eljárásban nincs akadálya annak, hogy a felettes szerv az ilyen utóbb fellelt jogszabálysértést is figyelembe vegye. Ezzel szemben a kereseti kérelemhez kötöttség elve kizárja az utóbb fellelt jogszabálysértések figyelembevételét.
„Összességében elmondható, hogy a 2017-től várható új szabályok körültekintőbb és tudatosabb fellépést fognak megkövetelni a vállalkozásoktól a jogorvoslatok során, és komoly kihívás elé állíthatják a lényegesen kevesebb ügyre berendezkedett közigazgatási bíróságokat. Ugyanakkor a bíróság előtti jogorvoslati rend várhatólag hatékonyabb lesz a jelenleginél” – tette hozzá Harcos Mihály.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.