Aggályosnak találja az Európai Bizottság a magyar kormány újításait, amelyekkel felpörgetné a 2014–2020 közötti támogatási ciklusban az uniós pénzek lehívását. Idén 2048 milliárd forint uniós forrás kifizetése a cél, 2019-cel bezárólag pedig lehívnák a teljes, 7800 milliárd forintos keretet. A terv lényege – amint ezt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes egy interjúban kifejtette –, hogy Magyarország versenyelőnyhöz jusson, a régiós tagállamokat lekörözve, évekkel hamarabb használja fel az uniós forrásokat.
A mutatványhoz két markáns újítás társul: a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és lerövidítése, illetve az 50 százalékos előlegátalány bevezetése. Utóbbi annyit tesz, hogy bármely pályázat nyertese a szerződéskötést követő napon lehívhatja a támogatási összeg felét. Előbbi pedig azt jelenti, hogy az állami megrendelő nem konkrét projektenként, hanem régiónként egy tömbben hirdet pályázatot, keretmegállapodást köt a kiválasztottakkal, majd a verseny újranyitásakor, a következő négy évben már csak ők pályázhatnak a konkrét munkákra. Ezt a módszert alkalmazták már a szennyvízberuházásokra kiírt tendereken: régiónként 70-70 milliárd forintos tételekre szól a megrendelés, és annyit tudni a kiírásból, hogy négy-négy kivitelező futhat be az összesen 420 milliárd forintnyi tenderen. A gyors lehívás receptje tehát: nagy tömbökben gyors pályázathirdetés, majd a támogatási összeg felének azonnali felvétele.
A brüsszeli auditorok már megkezdték az új módi részletes vizsgálatát – értesült a Világgazdaság –, nem tartják versenybarátnak például a keretmegállapodásos módszert, amellyel négy évre kőbe vésik a nyerteseket, de egy a napokban érkezett levél alapján nem pártolják a másik újítást sem. Az 50 százalékos előleg kifizetése a bizottság szerint aránytalan, ráadásul indokolatlan kockázatot jelent, hiszen a vállalkozóktól nem kérnek semmiféle garanciát, azaz nincs fedezete a kifizetett támogatásnak.
Csepreghy korábban azt nyilatkozta, hogy minden tagállam maga döntheti el, mekkora kockázatot vállal a költségvetése terhére, vagyis a bizottságnak nincs beleszólása az előlegfizetésbe, az viszont úgy értékeli, hogy a kockázat átszáll rá, amint befogadja az előlegről szóló számlát. Ettől pedig ódzkodik, mert ilyen magas előleg kifizetése ellentétes az uniós pénzügyi szabályokkal, amelyek vezérelve az arányosság, a teljes összeghez, a kivitelezés időtartamához, ütemezéséhez és a pénzügyi kockázathoz mérten. Nagy értékű infrastrukturális beruházások esetében nem indokolt a támogatási összeg felét előre kifizetni: 10-30 százalék a szokásos mérték, tekintettel arra, hogy ezek jellemzően több évig elhúzódnak, a szerződés aláírása után még hónapokig olyan munkálatok folynak, mint például a munkaterület előkészítése, tehát nincs szükség a támogatások parkoltatására a vállalkozásoknál – így az érvelés. Mindezek alapján az Európai Bizottság nem lát okot arra, hogy ilyen magas előleget elszámoljon a brüsszeli büdzsé terhére, ezért a magyar hatóságoktól az előleg arányának csökkentését, a pénzügyi kockázat mérséklését, megfelelő garanciák beépítését kéri.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.