Magyarország kiemelkedik a régióból

Magyarországnak már nem kell annyira félnie a nemzetközi piacok viharaitól és a befektetői hangulat ingadozásától, mint korábban – erre lehet következtetni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányából. A fizetési mérlegről szóló jelentés szerint csökkenő külső adósság és alacsonyabb finanszírozási igény mellett működik a magyar gazdaság. Az ország nettó külső tartozása – a vállalatok, a bankok és az államháztartás terhei – a GDP 72 százalékát tette ki tavaly év végén, miközben a világgazdasági válság időszakában a 120 százalékot közelítette a mutató. Az adósság leépítésében a vállalati szektor és a bankok is kulcsszerepet játszottak.

Az Európai Unió országai között tavaly Magyarországon volt az egyik legmagasabb a finanszírozási képesség, amelynek javulása jórészt az EU-források gyorsuló beáramlásának, a külkereskedelmi mérleg javulásának és a gazdaság növekedésének köszönhető – állapítja meg az MNB. Az uniós pénzek lehívása ugyanakkor az EU-s költségvetési ciklus zárásával, az árumérleg többletének növekedése pedig részben az olajárak zuhanásával függ össze (importálóként Magyarország jól jár a nyersanyagárak esésével).
Nem az MNB az első, amely felfigyel a kedvező jelenségre. Korábban a Morgan Stanley szakértői állapították meg, hogy a világgazdasági válság előtt Magyarország félhetett legjobban, hogy elsodorja egy vihar, azóta azonban nekünk csökkent a legtöbbet a sérülékenységünk a CEEMEA-térségben (Kelet-Közép-Európa, Közel-Kelet, Afrika). A szűken vett régiós versenyben az MNB szerint kiemelkedően teljesítünk. Az áru- és szolgáltatásegyenleg többlete régiós viszonylatban Magyarországon a legmagasabb, tavaly év végén a GDP közel 9 százalékára rúgott. Csehországban is magas, 6-7 százalékos az arány, de Szlovákia sem teljesít rosszul. Ebben szerepet játszhat az autóipar hazánkhoz hasonló jelentősége, ugyanis a szektor hozzáadott értéke a kivitelhez viszonyítva a régióban Szlovákiában és Csehországban a legmagasabb.

A jövedelemegyenleg hiánya azonban továbbra is Csehországban és Magyarországon a legnagyobb a régió országai között. A hiány Csehországban a részben külföldi tulajdonú vállalatok magas profitjára vezethető vissza, ami Magyarországon is tetten érhető, de nálunk viszonylag magas a külső adósságra fizetett kamat is. A MNB megjegyzi: a legnagyobb EU-forrás-felhasználás Magyarországon és Lengyelországban figyelhető meg, ami persze a nagy keretösszegnek is köszönhető.

Noha elemzők szerint a kedvező folyamatok fennmaradhatnak, jól látható, hogy számos egyedi elem segítheti a javulást. Idén például alacsonyabb lesz az EU-források beáramlása, mint tavaly, és a nyersanyagárak csökkenése sem tart örökké, miközben a belső fogyasztás élénkülése is apaszthatja az árumérleg többletét. Vagyis a jelentős mérlegtöbblet fennmaradhat, de alacsonyabb szintre süllyedhet a következő években.

A szolgáltatások húznak

Az MNB elemzése közvetve ad egy pofont az újraiparosítási tervnek. Azt írják, hogy a régió országaival összevetve szembetűnő hazánk szolgáltatásegyenlegének emelkedő és egyre magasabb értéke, míg a többi országban az áruegyenleg emelkedése összefüggésben állhat a magas importtartalmú beruházások visszafogottabb növekedésével. „Magyarországon az elmúlt években az áruegyenleg mellett a szolgáltatásegyenleg többlete is egyre nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság külső finanszírozási képességéhez” – állapítják meg. Ez jelentős részben a szállítási szolgáltatásoknak, a továbbra is bővülő turizmusnak, valamint a Magyarországon létesített szervezeti szolgáltató központoknak köszönhető.