Mario Draghi helikoptere nem száll fel

Helikopterekről és a németekről esett a legtöbb szó az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tegnapi ülése utáni sajtótájékoztatón, ahol Mario Draghi elnöknek a legkevésbé az aktuális döntésekre vonatkozó kérdésekre kellett válaszolnia, hiszen az EKB nem változtatott sem a kamatokon, sem a mennyiségi lazítás kondícióin. Bevezetőjében Draghi azért kifejtette a döntés hátterét, emlékeztetve arra, hogy bár van némi növekedés, sok a hátráltató tényező – ezek között többször visszatért a szerkezeti reformok késlekedésére –, összességében pedig továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik az eurózónában a növekedést.

Az EKB arra számít, hogy a meghatározó kamatok a mai vagy még annál is alacsonyabb szinten maradnak jó ideig – hangsúlyozta a bevezetés –, de mindenképpen túl az eszközvásárlási program belátható horizontján. Draghi ezzel nyilván el akarta oszlatni a márciusi ülés utáni kételyeket: az elnök akkor egy megjegyzésében arra célzott, hogy talán nem lesz több kamatvágás, ami jókora piaci felfordulást váltott ki. Most az EKB egyelőre a célzott hosszú távú refinanszírozási manőverek (TLTRO) újabb négy menetének júniusi beindítására fókuszál – ez ingyenpénzt jelent majd a bankoknak –, valamint arra, hogy megkezdik a vállalati kötvények vásárlását is.

Helikopterpénzre, vagyis nyakló nélkül nyomtatott, támogatásokon keresztül közvetlenül a fogyasztóknak juttatott pénzre azonban ne számítson senki – tette világossá Draghi, aki több újságírónak is azt válaszolta, hogy ezt a felvetést meg sem vitatták. Többen kérdezték az utóbbi időben Németország felől érkező bírálatokról is – ezek lényege az, hogy a túl alacsony kamatok ártanak a németek megtakarításainak, különös tekintettel a nyugdíjcélúakra. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter legutóbb odáig ment, hogy kijelentette: részben az EKB tehet az euroszkeptikus, bevándorlásellenes AfD párt felemelkedéséről is. Az EKB mandátuma arra szól, hogy az egész eurózónában biztosítsa az árstabilitást, nem csak Németországban – szögezte le Draghi, hozzátéve: a bank a törvénynek engedelmeskedik, nem a politikusoknak, függetlenségét pedig a törvény rögzíti. A legutóbbi döntéseket egyébként egyhangúan hozta meg a kormányzótanács – szólt vissza a kritikáknak.

Draghi kitért a negatív jegybanki betéti kamatra is, felidézve, hogy a héten közzétett hitelezési felmérés szerint élénkül a vállalatok hitelezése, illetve hitelkereslete. Az egynapos jegybanki kamat már több mint egy éve negatív, az EKB adatai szerint ez idő alatt nem csökkent a tranzakciók száma, a bankok kamatjövedelme az eurózónában összességében még nőtt is – emlékeztetett, elismerve, hogy nagy különbségek lehetnek az egyes pénzintézetek között.

Időre van még szükség ahhoz, hogy az EKB intézkedései elérjék a kívánt eredményt – ismételte többször is az elnök, és figyelmeztetett: a bírálatok kontraproduktívak lehetnek. Ha megkérdőjeleződik a bank hitelessége, az árt az üzleti és a fogyasztói bizalomnak, így még később induhat meg az élénkülés, és további lazításra lehet szükség.

A kötvények alapfeltételei:

l euróban legyenek jegyezve

l legalább 3. fokozatú befektetésre ajánlott kategóriában legyenek

l minimum hat hónap, maximum harminc év lehet a lejáratuk

l a kibocsátó vállalat az eurózónában legyen bejegyezve (anyavállalata lehet azon kívüli, ha a többi feltételnek megfelel)

l a kibocsátó nem lehet hitelintézet vagy hitelintézet leányvállalata, és nem lehet vagyonkezelő sem

A kötvények alapfeltételei:

l euróban legyenek jegyezve

l legalább 3. fokozatú befektetésre ajánlott kategóriában legyenek

l minimum hat hónap, maximum harminc év lehet a lejáratuk

l a kibocsátó vállalat az eurózónában legyen bejegyezve (anyavállalata lehet azon kívüli, ha a többi feltételnek megfelel)

l a kibocsátó nem lehet hitelintézet vagy hitelintézet leányvállalata, és nem lehet vagyonkezelő sem -->