Tovább csökken a szegények adója

Újabb általános forgalmi adó csökkentésekről döntött a kormány a múlt héten. Bejelentették: 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfitermékek áfája. 2017 az áfacsökkentés éve lesz: 18 százalékra csökken az éttermi szolgáltatások áfája, amit 2018-ban következő lépcsőként szintén 5 százalékosra terveznek csökkenteni. Ugyancsak 18 százalékos lesz 27 helyett az internet szolgáltatások áfája. Az alapvető élelmiszerek esetében ez az adócsökkentés összességében 100 milliárd forintot jelent, ennyivel kell a fogyasztóknak kevesebbet fizetni, és ennyivel lesz kevesebb az állam bevétele.

Több fogy azóta a disznóból

A sertés tőkehús általános forgalmi adója, január elsejével 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Az intézkedés hatására a fogyasztók 15-17 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak sertés tőkehúst. A kicsontozott comb és lapocka, a csontos és csont nélküli karaj és tarja ára is ezer forint alá csökkent ezzel. Ennek köszönhetően több fogy a disznóhúsból. Az eddigi adatok szerint 20 százalékkal növekedett a látható sertésvágásszám, vagyis fehéredett az ágazat és többet is veszünk belőle, a a Magyar Húsiparosok Szövetsége szerint eddig 10-15 százalékos forgalomnövekedést tapasztalható annak köszönhetően, hogy olcsóbb lett a sertéshús.

Sokan lobbiznak értre

A bejelentés nyomán más élelmiszer ágazatok képviselői is azonnal jelezték, hogy az ő esetükben is sokat jelentene egy hasonló lépés, azt pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelezte, hogy a halhús forgalmi adójának csökkentését is indokoltnak tartaná. A Magyar Pékszövetség a napokban kérte, hogy a kenyérre és a pékárura is a kedvezményes áfakulcs vonatkozzon. Közleményben emlékeztették a kormányt, hogy több mint két éve már kezdeményezték, mivel álláspontjuk szerint az alapvető élelmiszerek rangsorában a legelső helyen a kenyér szerepel. Azzal is érvelnek, hogy amellett, hogy a kisebb áfatartalom a feketegazdaság elleni fellépésnek is hathatós eszköze, a fogyasztás növekedésére is hatással lenne, ezzel párhuzamosan a termelés is növekedne az ágazatban.

Úgynevezett „hozzáadott érték adó”, mert az értéknövekedés (az értékesítési és a beszerzési ár különbsége) után kell az eladónak megfizetnie, minden kereskedelmi szinten. Franciaországban, az 50-es években „találták ki” és vezették be először. Azóta az egész világon elterjedt, de például az Egyesültállamokban nem alkalmazzák. Az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Ezt a végső összeget a végső felhasználó, vagyis a fogyasztó (vásárló) fizeti meg a fogyasztói árban. A „szegények adójának” is nevezik éppen ezért, hiszen az alacsonyabb jövedelmű rétegek a jövedelmük legnagyobb részét az áfával növelt árú napi fogyasztási cikkek vásárlására költik.A zöldség-gyümölcstermelők azon aggódnak, hogy az áfacsaló csoportok a tej és hús helyett áttérnek a kertészeti termékekre, és ez további versenyhátrányt okoz nekik. A kertészeti ágazatban évente a 40-50 százalékot is elérheti az áfacsalás. A magyar zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet és terméktanács szerint a zöldség-gyümölcstermesztés hasonló gondokkal küzd, mint a tej- vagy a baromfiágazat. Annak ellenére, hogy a magyar családok európai szinten is komoly zöldség-gyümölcs fogyasztók. A fejenként napi 375 grammnyi növényi tápanyagbevitellel a legjobb öt között van Magyarország. Mégis évről évre csökken a hazai zöldség-gyümölcs termelés, elsősorban az áfacsalással leginkább érintett importtermékek arányának növekedése miatt.

50 ezer forint is megmaradhat

Amennyiben a termelők teljes egészében érvényesítenék a fogyasztói árban a korrekciót, akkor 5 százalékos áfa esetén az árak 17,32 százalékkal mérséklődhetnének a jelenlegi szinthez képest. Ez a jelenlegi árakból kiindulva azt jelenti, hogy tojás darabja 6-7 forinttal, a tej literje húsz forinttal, a bontott csirke kilója akár 130-140 forinttal lehet olcsóbb januártól. Ha a Központi Statisztikai Hivatal aktuális fogyasztási adataiból indulunk ki, egy négytagú magyar család 77 kiló baromfit, 69 kiló disznóhúst, 240 liter tejet és 800 darab tojást fogyaszt évente. Ekkora mennyiségnél ez havi szinten közel négyezer forintos megtakarítást jelenthet, vagyis évente, közel ötvenezer forint maradhat a családi költségvetésben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 541,7 kiló zöldséget-gyümölcs és 195 kiló sütőipari termék, kenyér fogy egy átlagos háztartásban, a spórolás még nagyobb lehet. Ez szociális szempontból is jelentős, az alapvető élelmiszerek erőteljes árváltozása ugyanis a legalacsonyabb jövedelmi helyzetben lévők életszínvonalán javíthatna.

Az sem mindegy, ki jár vele jól

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst& Young adószakértője, az APEH egykori elnökhelyettese azt mondta: az adócsökkentés a szociális vonatkozásai mellett, mindig politikai kérdés is. A néhány százalékos áfacsökkentést, a fogyasztók rendszerint észre sem veszik, csökkenteni ott van értelme, ahol nyilvánosak az árak és nagy a verseny. Például a telefónia vagy az új gépkocsik esetében biztosan megjelenne az árakban is, de a sarki fűszeres, vagy a fodrász már nem adná tovább, egységesen nagy csökkentéssel tehát sem az állami költségvetés, sem a fogyasztók nem nyernének. Az áfarendszert mégis csak átfogóan lenne szerencsés változtatni, hiszen minél több a kivétel annál több a lehetőség a korrupcióra is. Az ideális az lenne, ha fokozatosan, évente csökkentenék egy-egy százalékkal és 25 százalék alá kerülne a mértéke.

Nem nyelik le a kereskedők

A szakértő szerint az áfa-csökkentés miatt nem fognak árat emelni a kereskedők. – Olyan éles a verseny, hogy a kereskedők az utolsó fillérig érvényesítik az áfa-csökkentést az áraikban  – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára – A sertéshús példája  is bebizonyította, hogy a vásárlók megkapják az áfa csökkentést és olcsóbban vásárolhatnak. Ez pedig növelheti a fogyasztást, és a feketekereskedelem is visszaszorul. Minden adócsökkentést támogatunk, hiszen köztudottan túladóztatott a magyar gazdaság, a 27 százalékos áfa kulcs a legmagasabb Európában. Más élelmiszertermékekhez is bátrabban nyúlnék és a friss tej esetében, ami csak magyar lehet a piacon, nem is várnék a jövő évig, már a második félévtől hasznos lenne bevezetni a csökkentett adókulcsot, amennyiben ugyanis a magyar friss tej is annyiba kerülne, mint a külföldről behozott, az áfacsalt termékek eltűnnének a polcokról.”

Csalnak vele, drágít: töröljük el!

Vámosi-Nagy Szabolcs azt mondta: amíg áfa van, csalás is van, nemcsak nálunk, egész Európában és ez azon túl, hogy kiesést jelent az állam számára, a legálisan működő vállalkozásokat teszi tönkre. Mivel azonban a forgalmi adó az állami bevételek legjelentősebb forrása, hiába van sok visszaélés, nincs esélye a megszüntetésének. Már az egy százalékpont csökkentés is 110-120 milliárdos bevételkiesést jelent. Azokban az ágazatokban azonban, ahol köztudottan nagy a visszaélés, mégis érdemes alkalmazni. Ilyenkor, az áfacsökkentésből származó adókiesés nem végleges, hiszen azzal, hogy fehéredik a gazdaság, idővel, máshonnan visszakerül a költségvetésbe a bevétel.

„Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság vonatkozásban készült erről egy tanulmány, amiből az derült ki, hogy 10 százalék körül van az a határ, amikor még megéri áfát csalni, az alatt, a visszaélések jelentős része megszűnne – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. – Számlát hamisítani ugyanis mindig könnyebb, mint kézpénzt, ugyanakkor ez is költséggel és kockázattal jár, tehát egy bizonyos százalék alatt nem éri meg foglalkozni vele. Amíg Európában Magyarországon a legmagasabb, 27 százalékos az általános adókulcs, nemcsak megéri, de azzal is együtt jár, hogy a nemzetközi hálózatok is igyekeznek hazánkban realizálni a hasznukat, mivel itt lehet legnagyobbat szakítani, Németországhoz képest ahol 18 százalékos a kulcs, éppen kilenc százalékkal nagyobbat.”

Úgynevezett „hozzáadott érték adó”, mert az értéknövekedés (az értékesítési és a beszerzési ár különbsége) után kell az eladónak megfizetnie, minden kereskedelmi szinten. Franciaországban, az 50-es években „találták ki” és vezették be először. Azóta az egész világon elterjedt, de például az Egyesültállamokban nem alkalmazzák. Az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Ezt a végső összeget a végső felhasználó, vagyis a fogyasztó (vásárló) fizeti meg a fogyasztói árban. A „szegények adójának” is nevezik éppen ezért, hiszen az alacsonyabb jövedelmű rétegek a jövedelmük legnagyobb részét az áfával növelt árú napi fogyasztási cikkek vásárlására költik. Áfa kulcsok Magyarországon Általános áfa kulcs:

27% - Ez az általános adókulcs, ebbe a körbe tartozik a legtöbb fogyasztási termék és szolgáltatás, élelmiszerek, iparcikkek, más fogyasztási javak.

Kedvezményes áfa kulcsok:

18% - Ebbe a körbe tartozik a tej és tejtermékek, gabona, liszt, a szolgáltatások közül a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás.

5% - Meghatározott humán gyógyszerek, gyógynövény termékek, könyv, napilap, egyéb újság és folyóirat, kotta, élőállatok. Egyes gyógyászati segédeszközök. Szolgáltatások közül a távhő, az előadó-művészeti tevékenység.

0% - Egyetemes postai szolgáltatások, betegápolás, betegszállítás, humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenység és a hozz szorosan kötődő termékek, óvodai, diákotthoni, kollégiumi ellátás. Oktatói, nevelői tevékenység, sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatások, népművészeti termékek értékesítése, felnőttképzés, nyelvvizsgáztatás, biztosítási szolgáltatás, hitel - és pénzkölcsön szolgáltatás, ingatlan bérbeadás, parkolási szolgáltatás. -->