Kilőtt a japán GDP

Egy éve a legnagyobb mértékben bővült a japán gazdaság az idei első negyedévben, ráadásul sokkal gyorsabban, mint amire számítottak: a japán kormányhivatal adatai szerint 1,7 százalékos annualizált növekedés jelentőségét az is erősíti, hogy az előző negyedévben még ugyanennyivel csökkent a GDP. Az elemzői jelzések szerint csupán 0,2-0,3 százalékos plusz ígérkezett, és sokan tartottak attól, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdasága technikai recesszióba kerül. Az idei első három hónap látványos eredményében persze közrejátszott a szökőnap is – figyelmeztettek szakértők –, ez akár 0,3 százalékponttal is feljebb vihette a mutatót.

A GDP 60 százalékát adó lakossági fogyasztás 0,5 százalékkal nőtt, ez is jóval erősebb a vártnál – a háztartások főleg élelmiszerre, italra és tévékészülékekre költöttek többet –, de az idei első negyedév fogyasztása így se tudta ellensúlyozni az előzőben elszenvedett 0,8 százalékos

visszaesést. A Bloomberg által megszólaltatott kormányzati illetékesek szerint ez nagy súllyal eshet latba Sindzó Abe kormányfőnél annak eldöntésekor, hogy jövőre halasszák-e a fogyasztási adó ez évben esedékes, az eredeti tervhez képest így is késlekedő emelését. (Az Abe kormányra

kerülése után meghirdetett gazdaságélénkítő politika, a jegybankkal együttműködve végrehajtandó Abenomics egyik kompenzációs eleme volt a többlépcsős emelés; először 2014-ben vitték fel 5-ről 8 százalékra a fogyasztási adót, ami nem várt negatív hatásokkal járt, sőt recesszió lett a vége. A következő lépcsőfok a 10 százalék lett volna, de ennek meglépését másfél évvel elhalasztották – ez jár le most.) Koicsi Hamada, a Yale professzore és Abe vezető gazdasági tanácsadója mindenesetre úgy nyilatkozott a GDP-adat ismertté válása után, hogy továbbra is ellenzi az adóemelést, szerinte csak zűrzavart okozna. Egyes elemzők szinte biztosra veszik a halasztást, valamint azt is, hogy a kormány még egy, legalább 5 ezer milliárd jen értékű (45,76 milliárd dollár) költségvetési ösztönző programot indít el, és a jegybank is tovább lazíthat.

A Bank of Japan mozgástere azonban igen szúk, hiszen január óta már 0,1 százalékos negatív alapkamatot tart érvényben, ám a jelek szerint ez sem elegendő a hitelfelvételi kedv beindításához: a negyedéves növekedést 0,9 százalékponttal fogta vissza a beruházások visszaesése. Egyes szakértők szerint nem zárható ki, hogy a most folyó második negyedév GDP-adata után megint negatív előjel kerül, vagy legfeljebb stagnálásról lehet szó, amiben nagy szerepet játszhat Kína, illetve általában a világgazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, valamint a jen nemkívánatos erősödése is. A japán fizetőeszköz jelenleg mintegy 10 százalékkal erősebb a dollárhoz képest, mint egy évvel ezelőtt volt, ami sokat árthat az ország exportjának.