„Az előző hétéves ciklusban az uniós pénzek felhasználását a kkv-k szempontjából abszolút kudarcnak tartom” – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a beáramló uniós támogatások tompították ugyan a válságot, azonban a pénzek 60-70 százalékát nem hatékonyan használta fel az ország. „Buta beruházások tömkelege zajlott le” – tette hozzá.
A 2020 utáni helyzetről azt mondta: az ország nem nagyon kap majd EU-támogatást, vagy ha igen, az inkább visszatérítendő forrás lesz. „Emiatt a mostani ciklusban értelmesen kell felhasználni a forrásokat. Az üdvözlendő, hogy a mostani hét éves ciklusban előtérbe kerültek a kkv-k” - mondta.
Az ország növekedési kilátásairól elmondta: tavaly, illetve 2014-ben a magyar gazdaságnak alapvetően három húzóereje (autóipar, uniós pénzek, NHP) volt. Ebből 2016-ra kiesett az NHP, valamint az uniós pénzek is, mivel az új ciklus lehívása még nem indult meg. „Emiatt kódolva volt, hogy az első negyedévben ilyen rosszul alakultak a növekedési számok” – mondta.
Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézet kutatója – csatlakozva Krisán Lászlónak az EU-támogatások felhasználásával kapcsolatos kritikájához – kiemelte: éves átlagban 3 milliárd euró volt az EU-támogatások mértéke, ami a GDP 3 százaléka. „Hol van ez a pénz?” – tette fel a kérdést.
A magyar gazdaság szerkezetéről szólva Inotai András kiemelte: „2008 előtt a magyar gazdaság exportszerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb volt, kisebb volt a járműipar aránya, azóta elcsúsztunk egy egyirányú exportszerkezet felé”. Hozzátette: az európai piacon 2 terület (járműipar, gyógyszeripar) van, amelyet a kínai cégek még nem hódították meg, ez pár év múlva megváltozhat. Szerinte ötvenes évekbeli szemléletmódot tükröz az, hogy most ilyen élesen kettéválasztják az ipart és a szolgáltatásokat. Kitért a tömeges elvándorlás kérdésére is. Szerinte ez nem magyarázható a bérkülönbséggel. „Ennek okait jóval őszintébben kellene feltárni. 2004-ben is ekkora volt a bérkülönbség, mégsem volt ilyen mértékű elvándorlás” – jegyezte meg.
Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy új korszak alakult ki a válság után abban a tekintetben, hogy a szolgáltatások gyorsabb ütemben növekednek, mint a hagyományos ipari termelés. Szerinte ezt a szempontot figyelembe kell venni az iparosítási terveknél. „Az extenzív modell kimerült, új gazdasági modellnek kell kialakulnia a régióban” - vélte. Az EU-támogatások felhasználásánál most is „sztahanovista lehívási versenyt” érez, amely azt állítja a központba, hogy nehogy felhasználatlan források maradjanak Brüsszelnél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.