BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Krisán László: Buta beruházások tömkelege zajlott le az előző uniós ciklusban

Az EU-források felhasználásának módja, illetve a magyar gazdaság szerkezete voltak a fő témák a Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó 2016 című konferenciájának panelbeszélgetésén.

„Az előző hétéves ciklusban az uniós pénzek felhasználását a kkv-k szempontjából abszolút kudarcnak tartom” – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a beáramló uniós támogatások tompították ugyan a válságot, azonban a pénzek 60-70 százalékát nem hatékonyan használta fel az ország. „Buta beruházások tömkelege zajlott le” – tette hozzá.

A 2020 utáni helyzetről azt mondta: az ország nem nagyon kap majd EU-támogatást, vagy ha igen, az inkább visszatérítendő forrás lesz. „Emiatt a mostani ciklusban értelmesen kell felhasználni a forrásokat. Az üdvözlendő, hogy a mostani hét éves ciklusban előtérbe kerültek a kkv-k” - mondta.

Az ország növekedési kilátásairól elmondta: tavaly, illetve 2014-ben a magyar gazdaságnak alapvetően három húzóereje (autóipar, uniós pénzek, NHP) volt. Ebből 2016-ra kiesett az NHP, valamint az uniós pénzek is, mivel az új ciklus lehívása még nem indult meg. „Emiatt kódolva volt, hogy az első negyedévben ilyen rosszul alakultak a növekedési számok” – mondta.

Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézet kutatója – csatlakozva Krisán Lászlónak az EU-támogatások felhasználásával kapcsolatos kritikájához – kiemelte: éves átlagban 3 milliárd euró volt az EU-támogatások mértéke, ami a GDP 3 százaléka. „Hol van ez a pénz?” – tette fel a kérdést.

A magyar gazdaság szerkezetéről szólva Inotai András kiemelte: „2008 előtt a magyar gazdaság exportszerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb volt, kisebb volt a járműipar aránya, azóta elcsúsztunk egy egyirányú exportszerkezet felé”. Hozzátette: az európai piacon 2 terület (járműipar, gyógyszeripar) van, amelyet a kínai cégek még nem hódították meg, ez pár év múlva megváltozhat. Szerinte ötvenes évekbeli szemléletmódot tükröz az, hogy most ilyen élesen kettéválasztják az ipart és a szolgáltatásokat. Kitért a tömeges elvándorlás kérdésére is. Szerinte ez nem magyarázható a bérkülönbséggel. „Ennek okait jóval őszintébben kellene feltárni. 2004-ben is ekkora volt a bérkülönbség, mégsem volt ilyen mértékű elvándorlás” – jegyezte meg.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy új korszak alakult ki a válság után abban a tekintetben, hogy a szolgáltatások gyorsabb ütemben növekednek, mint a hagyományos ipari termelés. Szerinte ezt a szempontot figyelembe kell venni az iparosítási terveknél. „Az extenzív modell kimerült, új gazdasági modellnek kell kialakulnia a régióban” - vélte. Az EU-támogatások felhasználásánál most is „sztahanovista lehívási versenyt” érez, amely azt állítja a központba, hogy nehogy felhasználatlan források maradjanak Brüsszelnél.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.