Lefékezett a gazdaság

Összeroppant az építőipar, fékezett az ipari termelés, és a banki hitelezés sem igazán állt helyre az év elején, annak ellenére sem, hogy a kormány csökkentette a bankadót. Az európai uniós források gyors lehívása segített abban, hogy a múlt év végén 3 százalék felett maradjon a GDP-növekedés, a 2007–2013-as ciklus zárását követően azonban egyből padlóra került a gazdaság. A Világgazdaság által megkérdezett tíz közgazdász mediánvéleménye szerint 1,8 százalékkal nőhetett a GDP éves alapon.

Utoljára 2013 elején láthattunk ilyen alacsony éves indexet. A rendkívüli bizonytalanságot mutatja, hogy a várakozások széles sávban mozognak: a leginkább pesszimista szakértő szerint mindössze 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság, a skála optimista végén pedig 2,5 százalékos prognózist láthatunk. Ha nem lesz acélos az éves index, akkor a tavalyi év utolsó három hónapjához képest néhány elemző szerint a gazdaság visszaesése sem elképzelhetetlen. Először a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó alapján lehetett sejteni, hogy az év első hónapjaiban 2 százalék környékére lassul a növekedés üteme, amit a makroadatok is visszaigazoltak. (A KSH pénteken közli az előzetes GDP-számot.)

Az építőipar az év első két hónapjában húsz százalékkal zuhant, s habár mindössze alig 4,5 százalékos a súlya a teljes gazdaságban, így is nagymértékben lefelé húzhatta a GDP-növekedést. A korábbi húzóerő, az ipari termelés stagnálhatott az év első három hónapjában, miután a nagy autógyárak már teljes kapacitás közelében termelnek. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos munkatársa szerint a szolgáltatások továbbra is magas, 3 százalék körüli dinamikája csak részben ellensúlyozza a többi ágazat visszaesését. A szakértő a szolgáltatások bővülését az alacsony inflációval, az szja-kulcs csökkenésével, valamint a családi adókedvezmény növelésével magyarázta. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint viszont a keresetek gyors emelkedése  – az első két hónapjában 6 százalékos  – szintén támogatja a fogyasztást.

Az EU-források visszaesése miatt minden bizonnyal zuhantak a beruházások. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza arra mutatott rá, hogy a banki hitelezés sem állt helyre, ami kompenzálhatná a visszaesést. „Nincs akkora kereslet, hogy a bankadó csökkentése áttörést hozhasson a hitelezésben” – hangsúlyozta Németh, aki szerint a likviditás eddig is rendelkezésre állt. Kiemelte, hogy a rosszul teljesítő hitelállomány csökkenése azonban felszabadít erőforrásokat, amely majd a vállalati hitelezést növelheti.

Nem lehet tehát véletlen, hogy a kormány a napokban 500 milliárd forintos költekezést jelentett be az idei évre. Ezt a költségvetés jó helyzetével indokolták, ugyanakkor biztosak lehetünk abban, hogy megijedtek a magyar gazdaság értékelhető lassulásától, így már idén stimulálni kell a gazdaságot. Az eddigi impulzusok, a lakásáfa csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) ugyanis csak később fejthetik ki hatásukat, ezért azonnali beavatkozás kellett.

Az év hátralévő részében nagyrészt attól függ a növekedés, hogy milyen ütemben indul el az uniós források lehívása. Suppan úgy véli, az EU-pénzek fokozódó lehívása és az állami infrastrukturális beruházások tervezett növelése miatt az építőipar fokozatosan magára találhat. „A szolgáltatások további fokozatos bővülése mellett az ipari termelésnövekedés visszatérhet az új termelő kapacitások fokozatos üzembe helyezése miatt, és az építőipari visszaesés mértéke is mérséklődhet, részben a CSOK fellendülése miatt” – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. A GKI Gazdaságkutató úgy látja, az év során a mezőgazdaság a tavalyi zuhanás után emelkedhet, de segíthet az is, hogy hatévnyi visszaesés után bővülhet a pénzügyi GDP is.Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint kockázatot jelent a külkereskedelem alakulása is, hiszen ha idén sem talál magára az euróövezet gazdasága, az kedvezőtlenül hathat a magyarra is.

A lapunk által megkérdezett közgazdászok összességében a kormány 2,5 százalékos várakozásánál alacsonyabb, 2,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak az év egészében. Néhány hónappal korábban még a legtöbb elemző elérhetőnek tartotta a kormány várakozását, mostanra azonban optimistának gondolják.