Politikai hátszelet kapott az Abenomics folytatása

Abe Sinzó hívei számára a Liberális Demokrata Párt múlt vasárnapi felsőházi választási győzelme azt jelenti, hogy minden akadály elhárult a kormányzati gazdaságpolitika, az Abenomics folytatásának útjából a következő két évre. Győzelmi sajtótájékoztatóján a kormányfő elmondta: a megszerzett erős támogatottsággal még agresszívebben tudják, és kell is továbbvinniük a gazdasági reformokat. Új idegenforgalmi infrastruktúrába történő beruházásokat említett, mint például a Shinkansen fejlesztése, valamint egyéb intézkedéseket, mint a munkaerő-piaci részvétel, illetve a mezőgazdasági export növekedésének elősegítése, valamint a kisebb vállalatok finanszírozásának megkönnyítése.

Az Abenomics a részvénypiacon érdekes jelenségeket produkál. A tokiói tőzsde Első Osztályában (First Class) azon vállalatok aránya, amelyek a könyv szerinti értékük felett forognak, nemrég emelkedett újra 55 százalék fölé. A háttérben az aktuális japán kamatpolitika áll. Szemléletes adat, hogy 2016 első felében a vállalati kötvénykibocsátások 15 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttit, a jegyzett vállalatok részvénykibocsátásai viszont 67 százalékkal alulmúlták a 2015 első félévében elért szintet, mivel az igen alacsony kamatszint mellett sokkal jobban megéri a hitelpiacra menni. A helyzet számos vállalatot ösztönöz részvényei visszavásárlására is, mert jelenleg a részvénypiaci forrásbevonásnak kisebb az alternatív költsége. Ez pedig a fentebb említett mutató emelkedéséhez vezet, aminek viszont így kevésbé van köze a jobb vállalatvezetéshez. 2015-ben a japán részvénytársaságok 5,1 billió jent költöttek részvény-visszavásárlásra, idén június végéig pedig újabb 4,2 billió jent jelentettek be. Az érték az év végére elérheti a 7 billió jent, a konzervatív becslések szerint is. Ha pedig a bankok elkezdik negatív kamatokkal terhelni a nagyvállalati betéteket, a visszavásárlás még tetszetősebb lesz. A Topix index ennek ellenére 19 százalékkal lejjebb ment az év eleje óta, egyben alkalmat is nyújtva a visszavásárlásokra.

A japán gazdaság további javulásának jelenleg is kerékkötője a jen erősödése. A globális gazdaság gyengesége, főleg az Egyesült Államoké és Kínáé továbbra is a japán fizetőeszköz menedékdeviza szerepének erősödéséhez vezet, amiből pedig gyengülő export következik. Ez sarkallta a japán jegybankot a negatív kamat bevezetésére. A kínai jüan – amelynek árfolyama a Brexit megszavazását követően, 2010 óta legmélyebb szintjére került – gyengítése újra és újra erős politikai támogatást kaphat, ha az ország növekedési ütemének kilátásai ismét esetleg romlanak. Bár Kína nyilván óvatos lesz, egy nagyobb mértékű ilyen lépés 2015 augusztusához hasonlóan megrázhatja a piacokat. Emellett a Fed kamatemelési ütemének megítélésében bekövetkezett változások gyengítették az amerikai dollárt. A piac emiatt szkeptikussá vált az Abenomics sikerével kapcsolatban, sőt egyenesen kudarcnak tekinti. A következő időszak kérdése, hogy a külső okok miatt erős jen gyengítéséhez ragaszkodó gazdaságpolitika véghezvivője nem tűnik-e ostobának az einsteini definíció szerint, amely alapján ostoba az, aki ugyanazon dolgokat teszi újra és újra, de azoktól eltérő eredményt vár.

Márpedig Abe kormánya teszi a dolgát: várhatóan elindít egy új költségvetési ösztönzőcsomagot augusztus elején több mint 10 billió jen (98 milliárd dollár) értékben, hogy támogassa a deflációból kilábaló gazdaságot. Az árak terén a telek­árak emelkedése az eredményes deflációellenes politika jele a kormányzat és hívei szemében. A gazdasági növekedés emellett ellentmondásos képet ad. Míg márciusban a GDP évesítve 1,9 százalékkal növekedett, az utóbbi 10 negyedévből ötben viszont visszaesést mutatott. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank a japán gazdaság bővítését csupán 0,5 százalékosra teszi 2016-ban, ugyanakkorára, mint az elmúlt évben –, míg az OECD előrejelzései valamivel magasabb, 0,7 százalékos GDP-növekedést mutatnak. 3,2 százalékos munkanélküliségi rátájával Japán az OECD-tagállamok közül a legalacsonyabb szintet produkálja.