Szülés: A PR-ügynök- és az újságírónők helyzete igazán nehéz

Az alacsony keresetű nőknek sokkal több gyermekük születik életük során, mint azoknak, akik sokat keresnek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének kutatásából. A Gyermektelen újságírók és nagycsaládos gazdálkodók? című elemzés szerint azok az anyák szülnek a legtöbb gyermeket, akik szemétgyűjtő-utcaseprő vagy egyszerű mezőgazdasági tevékenységet végeznek.

Náluk nem ritka, hogy két-három gyermek is születik, de az állattenyésztőknek és a takarítóknak is átlagosan több mint két gyermekük van életük során. A legegyszerűbb foglalkozásoknál komoly hatása van annak, hogy a nagyon magas gyermekszámú közmunkások „felhúzzák” az átlagot. Például az egyszerű mezőgazdasági foglalkozású anyák átlagosan 2,25 gyermeket szülnek, ha alkalmazottak, és 2,8 gyermeket, ha közmunkások. (A kutatás az 1961–1969 között született nőket tekintette át, mert náluk lehet „véglegesnek” venni a gyermekszámot.)

A magas iskolai végzettségűeknél – s így magasabb jövedelemmel rendelkező nőknél – azonban kitolódik az első gyermekáldás ideje. A vezető beosztású nők így sokkal kisebb eséllyel válnak anyává, és még kisebb valószínűséggel szülnek több gyermeket. A PR-ügynököknek és az iparművészeknek, ruhatervezőknek van a legnehezebb dolguk, de az újságírók, jogászok vagy éppen a fogtechnikusok körében is 1,5-nél kisebb az átlagos gyermekszám.

Néhány foglalkozásnál egyértelműnek tűnik, hogy a magasabb iskolai végzettség megszerzésére fordított idő, illetve energia összefügghet a gyermekvállalás esélyével. Míg a segédápolónők átlagosan 2,1 gyermeket vállaltak, addig a szakápolónők 1,86-ot, a felsőfokú képzettségű ápolónők pedig már csak 1,6-t. A pedagógusszakmák esetén is megfigyelhető egyfajta termékenységi lejtő: míg az általános iskolai tanárnők, tanítónők átlagosan 1,79 gyereket vállaltak, addig a középiskolai tanárnők 1,76-ot, az egyetemeken, főiskolákon tanító nők pedig 1,61-et.

Bizonyos szakmákban azoknak van nagyobb esélyük karrierre, például vezetőkké válni, akiknek kevesebb gyermekük van – állapítja meg a kutatás, amely szerint ez is összefügghet a továbbképzésre fordított idővel. Míg a pult- és árufeltöltő foglalkozású nőknek átlagosan 2 gyermekük született, a bolti eladónőknek 1,84, a kereskedelmi tevékenységet folytató egységek női vezetőinek pedig 1,7.

Az alkalmazotti lét egyes szakmáknál jobban összeegyeztethető a gyermekvállalással, mint az egyéni vagy társas vállalkozói lét. Az alkalmazott oktatók, pedagógusok körében az átlagos gyermekszám 1,8, míg a vállalkozók körében (egyéni vagy társas vállalkozás tagjaként) 1,49. Hasonlóan, a szolgáltatási foglalkozásokban (mint például fodrász, kozmetikus, házi gondozó, takarító) dolgozó nők körében az átlagos gyermekszám 1,95, ha alkalmazottak, és 1,6 alatti, ha vállalkozók.