Tőkehiány vár a török gazdaságra

Csak a török értékpapírpiacokat viselte meg érdemben a gyorsan levert puccskísérlet: Ázsiában és Európában megnyugodtak a kedélyek annak láttán, hogy „rend van” a kulcsfontosságú országban, Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmon maradt. A péntek éjjel a dollárhoz képest 4,6 százalékot veszítő török líra hétfő délelőtt már közel 3 százalékot ledolgozott a mínuszból (így ismét 3 alá került a dollárárfolyam), miután a jegybank vasárnap közölte: korlátlan likviditást biztosít a bankoknak, és eltörli a fedezetként használható devizabetétekre vonatkozó korlátozásokat.

Az isztambuli tőzsde BIST 100 indexe azonban hétfőn délig több mint 5 százalékkal esett, különösen az idegenforgalomhoz kötődő vállalatok papírjai zuhantak. (Az év elejétől a puccskísérletig csaknem 15 százalékkal emelkedett az index.) Az állampapírok mérsékelten gyengültek, ám a tízéves lírakötvény 9,29 százalékos hozama így is hároméves magasságot jelentett.

A török fizetési mérleg hiányát ugyan tavaly a GDP 4,5 százalékára sikerült leszorítani (2013-ban még 7,7 százalék volt), de a turizmus idén már a korábbi merényletek miatt is megrendült, így az arány és ezzel a finanszírozási helyzet újra romolhat. Az utóbbi időkben a tőkebeáramlás sem volt izmos: idén az első öt hónapban 15,8 milliárd dollárnyi külföldi pénz érkezett Törökországba, ennek alig 15 százaléka volt működő tőke – egy évvel korábban a Bloomberg adatai szerint 50 százalék volt ez az arány –, a többi „forró pénz” vagy vállalati hitel. A befektetők most még óvatosabbak lesznek – figyelmeztetett több elemzés is –, mert bár az nyilvánvaló, hogy Erdogan az uralmának a megszilárdítására használja fel a balul sikerült kísérletet, nem tudni, milyen széles körre terjednek majd ki a feltűnően gyorsan megkezdett tisztogatások a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Sok a bizonytalanság akörül is, hogy mi lesz az EU-val kötött menekültügyi megállapodással, illetve a vízummentességgel; európai politikusok – köztük az uniós külügyi főmegbízott, Federica Mogherini – már figyelmeztettek az alkotmányos rend betartásának fontosságára.

Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy az elnöki köztársaság megteremtésére törekvő Erdogan lépései milyen mértékben érintik majd a gazdaságot, amely az elmúlt másfél-két évben jobban teljesített más feltörekvőknél. Az idei első negyedévben 4,8 százalékkal bővülő török GDP-t elsősorban a belföldi fogyasztás hajtja (ebben a szír menekültek kiadásai is szerepet játszanak). Az év egészére a kormányzat 4,5 százalékos növekedést tűzött ki célul – erről most Mehmet Simsek, a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta a Financial Timesnak, hogy nem tudja, mennyire lesz tartható, szerinte a turizmus visszaesése akár fél százalékpontot is elvihet. A Világbank 3,5 százalékos GDP-bővülést jelzett 2016-ra, az HSBC gyorselemzése szerint viszont az is kérdéses, hogy a korábban általuk várt 2,9 százalék meglesz-e, miután a fogyasztók óvatosabbak lesznek a következő bizonytalan hónapokban.

Tovább lazíthat a jegybank

A török jegybank idén eddig négyszer csökkentette egynapos hitelkamatát, legutóbb júniusban 50 bázisponttal, 9 százalékra; az irányadó egyhetes repót akkor 7,5 százalékon, az egynapos betéti kamatot 7,25 százalékon hagyta. Ezzel 2013 augusztusa óta  a legalacsonyabb szintre vitte le a kamatfolyosó plafonját a jegybank, amelynek vezetésére Erdogan államfő folyamatosan nyomást gyakorolt az élénkítés érdekében. A monetáris tanács ülésétől ugyancsak 50 bázispontos vágást vár az elemzők többsége.