Az ingatlanosok és az állam emelték a legjobban a fizetéseket

Júniusban 259 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami 5,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A jelentés szerint a – családi kedvezmény nélkül számított – átlagos nettó 172 800 forint volt, ami a bruttó esetében 5,7 százalékos fizetésemelést, az szja-változás miatt viszont a munkavállalóknál nettó 7,3 százalékos jövedelem-növekedést jelent. Ez a júniusi 0,2 százalékos fogyasztói árcsökkenés miatt 7,5 százalékos reálbérnövekedést jelent. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt keresetemelkedés ennél nagyobb: a bruttó 6,3, a nettó 7,9 a reálbér 8,1 százalékkal nőtt.

Mindez annyit jelent, hogy júliusban csak kicsit csökkent a keresetemelkedés üteme, így az első félévben (megint csak a közalkalmazottak torzító hatását kivonva) 6,6 százalékos bruttó emelést regisztrálhatott a statisztika. Az állami szférában volt gyorsabb a bruttó emelése: átlagosan 10,5 százalékos. A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. Ezen kívül a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 146 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban is részesült, ennek összege átlagosan 9700, illetve 9500 forint.

A versenyszférában ennél visszafogottabb volt ugyan, de még így is erőteljes maradt a fizetésemelés: 5,3 százalék volt az átlag. A legnagyobb mértékben – 8.8 százalékkal – az ingatlanosoknál nőttek a jövedelmek a versenyszférában, de érezni lehetett a kereset-emelési kényszert a kereskedelemben és a vendéglátásban is: itt 5,8 illetve 5,7 százalékkal emelkedtek a fizetések. Az építőiparban viszont elegendő lehetett a munkáskéz: alig 2,5 százalékkal növekedtek a keresetek az első félévben – valószínűleg a megrendelések hiánya miatt kevesebb lehetett a megbízás is. Továbbra is a pénzügyi szférában lehetett a legjobban keresni (527 ezer forint felett volt az átlagos fizetés), míg  a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legrosszabbul (149 400 forint).

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet: a béremelkedések mellett az is kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,1 százalék volt, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,4 százalékos növekedése okozott. (A költségvetési szférában a közalkalmazottak nélkül számolva némileg csökkent is az alkalmazottak száma). A Takarékbank elemzője az idén az év egészében 5,6 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos lehet a reálbér növekedése. Ez 2013 óta így az idei év végéig kumuláltan 18 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22 százalékos növekedést jelentene. Suppan azonban ismét hozzátette: a reálbérek akár ennél dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek az idén, ugyanis egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő évekbené. Ezt az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükrözik.

Ürmössy Gergely,az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem, ami alátámasztja azt a várakozásunkat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet: a béremelkedések mellett az is kedvező, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,1 százalék volt, ami döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,4 százalékos növekedése okozott. (A költségvetési szférában a közalkalmazottak nélkül számolva némileg csökkent is az alkalmazottak száma). A Takarékbank elemzője az idén az év egészében 5,6 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos lehet a reálbér növekedése. Ez 2013 óta így az idei év végéig kumuláltan 18 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig közel 22 százalékos növekedést jelentene. Suppan azonban ismét hozzátette: a reálbérek akár ennél dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek az idén, ugyanis egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő évekbené. Ezt az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükrözik.

Ürmössy Gergely,az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem, ami alátámasztja azt a várakozásunkat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja. Az ingatlanosok emelték a leginkább a béreket a versenyszférában. fotó: MW forrás: KSH -->