Ingyenpénz is van a japán csomagban

Kibontotta a múlt héten bejelentett élénkítő csomag részleteit a japán kormányfő, Abe Sindzo: eszerint az eredetileg közölt 28 ezer milliárd jenből (265 milliárd dollár) 13,5 ezer milliárd jen jut az állami, illetve önkormányzati büdzsékből finanszírozandó lépésekre (ez már a folyó évre 4,6 ezer milliárdos állami kiadásnövelést jelent), a többit a nem közvetlenül kormányzati forrásokból, illetve az állami és a magánszektor által közösen finanszírozandó beruházások teszik majd ki. A fiskális forrásokra támaszkodva több mint hatezer milliárd jent irányoznak elő infrastrukturális fejlesztésekre (kikötők korszerűsítése, gyorsvasutak építése). Háromezer milliárdot szánnak a demográfiai kihívások kezelésére (a háztartások jövedelmének emelése, a gyerekvállalási kedv fokozása, óvodák építése, az idősgondozás támogatása), 1,3 ezer milliárd jen jut a Brexit hatásainak ellensúlyozására, a kisebb cégek megsegítésére és a regionális programokra, ezen kívül 2,7 ezer milliárdot fordítanak az idén áprilisi kumamotói földrengés, illetve a 2011-es cunami sújtotta térségekre. A fogyasztás ösztönzését szolgálja, hogy huszonkétmillió alacsony jövedelmű állampolgár kap fejenként 15 ezer jent (147 dollárt).

A részletes tervezet beleillik az utóbbi évek gyakorlatába – fejtette ki a Bloombergnek Marcel Thieliant, a Capital Economics elemzője –, azaz a kormány bemond egy nagy számot, de a tényleges kiadások jóval alacsonyabbak lesznek. Kormányzati becslések szerint a csomag a közeljövőben 1,3 százalékkal növelné a GDP-t – amelynek Abe eredeti tervei szerint 2020-ig 20 százalékkal kellene bővülnie –, míg a Bloomberg Intelligence ez évre csak 0,1 százalékpontos, jövőre 0,25 százalékpontos pluszt vár. A piac azért is borúlátó, mert a japán jegybank (BoJ) már a negatív kamatokat is alkalmazó eszköztára kimerülni látszik, és csak szerény lépésekkel járult hozzá a múlt héten a kormánnyal közös gazdaságösztönzés, vagyis az Abenomics erősítéséhez.

Az IMF 2016-ra 0,3, 2017-re csupán 0,1 százalékos növekedést vetít előre Japánban – derül ki a most lezárt konzultációk után közzétett jelentésből.
A Valutaalap megkérdőjelezi a három éve meghirdetett Abenomics további érdemi hatásait a kormányfő keddi megszólalása után nyilvánosságra hozott dokumentumban. Szakértői üdvözölték a kezdeti sikereket a japán gazdaság élénkítésére, ám szerintük a fogyasztást és a beruházásokat is visszafogja, hogy a növekedési kilátások javulásában nem bíznak sem a háztartások, sem a vállalatok. A gyorsabb bővülésnek ugyanis szerkezeti akadályai vannak, a gazdaságpolitika túl derűlátó prognózisokra épült, a kormány pedig még adós a reformokkal, például a munkaerőpiac rugalmasságának növelésére. A húzd meg – ereszd meg jellegű költségvetési politika sem használt.

A külső környezet sem kedvez Japánnak, a gyenge világgazdasági növekedés, a minden gyengítési próbálkozás ellenére erősödő jen szintén fékezi a növekedés ütemét. Hiába csökkent a nyers- és alapanyagok ára, a gazdaság ebből nem profitált, viszont a deflációs nyomás erősödött.

Az IMF az Abenomics átfogó és összehangolt átgondolását, megújítását sürgeti – például a nők, az idősek és a külföldiek munkába állításával, a GDP 250 százalékát meghaladó államadósság és az öt százalék körüli költségvetési hiány kezelésével.