Megbukott a NAV szigora, új áfacsalási módszer terjed

Nem lehet csak amiatt megbírságolni egy céget, mert tévedésből nem fizette be az adót – lényegében ezt mondta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben hozott ítéletében az Európai Bíróság. Ezzel viszont megnehezítheti a szervezet számára, hogy fellépjen az általa adókijátszásnak tartott szerveződések ellen. A NAV problémája, hogy az áfacsalók mostanában – ahogyan azt a hivatal a múlt évről szóló beszámolójában le is írja –  az árukat nem hazai, hanem „román, bolgár, illetve horvát gazdasági társaság nevében veszik meg, majd az országon keresztülutaztatott árut az áfa megfizetése nélkül hozzák kereskedelmi forgalomba Magyarországon”. A hivatal szerint ennek a módszernek a továbbfejlesztett változata, amikor „egy külföldi gazdasági társaság által Magyarországon beraktározott árukat egy ebből a célból létrehozott, fiktív cég szállítja ki ismeretlen helyre”. Valószínűleg a hivatal abban az ügyben is ilyesmire gyanakodhatott, ami végül a bíróság elé került. A probléma azonban az lehetett, hogy éppenséggel nem a csalókra húzták rá a vizes lepedőt. 

Történt, hogy a vám- és logisztikai szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Schenker Szlovéniában az EU területére beléptetett, hivatalosan Ukrajnába tartó dohányszállítmányokat vett átmeneti megőrzésbe Magyarországon. (Vámfizetés értelemszerűen nem merült fel, mivel az árut nem uniós tagországba szánták). A szállítmányok a kísérőlevelek szerint leveles dohányt tartalmaztak, amely után nem kell jövedéki adót fizetni, ám a NAV egyik ellenőrzésén kiderült, hogy a konténerek valójában fogyasztásra kész dohányt rejtenek, amely viszont adóköteles. A hatóság a dohányt igazolatlan származású jövedéki terméknek minősítette, és csaknem másfél milliárd forint összegű jövedéki bírságot szabott ki a cégre.

A Schenker a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon vitatja a hivatal megállapítását, mondván: hibásan jelölték meg csupán az árut, és ez önmagában nem teszi adókötelessé a terméket. (Mivel nem uniós forgalomba került volna, akkor se kellene jövedéki adót fizetni utána, ha tökéletes lenne a megjelölés.) A debreceni bíróság azért vitte az uniós döntési fórum elé az ügyet, mert szerette volna megtudni: az uniós jövedéki adószabályok értelmében a hibás árumegjelölés miatt minősíthetők-e igazolatlan eredetűnek és jövedékiadó-kötelesnek a termékek?

Az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy a dohányáru valóban adóköteles volna, ám miután nem az EU területén szándékozták forgalomba hozni (átmeneti megőrzésben, raktárban volt csupán Magyarországon), ezért nem kell utána megfizetni a jövedéki terhet. A testület szerint ezt a tényt a helytelen árumegjelölés nem befolyásolja, ám a magyar bíróságnak azt meg kell vizsgálnia, hogy a pontos vámjogi besorolás helytelen feltüntetése járhatott-e olyan jelentős hatással a már Magyarországon folyó vámjogi eljárások lefolytatására, amely az érintett áru vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés alól történő kivonásának tekinthető. (Vagyis: ha a NAV tudta volna, hogy fogyasztási dohány a szállítmány, más lett volna-e az eljárása.) A bíróság szerint ennek megállapítása ugyanis jövedéki termék importálásának minősülne, ami jövedékiadó-kötelezettséget keletkeztet.