Mindent lát majd a NAV

Túl sok adótípus van, szükség van ezek számának csökkentésére -  mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adókonzultáción, amelyet a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) kezdeményezésére rendeztek meg a négy nagy könyvvizsgáló cég (EY, KPMG, Deloitte, PwC) támogatásával. A kétnapos konferencia hivatalos célja az új szemléletű hatékonyabb, kevésbé bürokratikus, ügyfélbarát adóhatóság létrehozásának segítése – vagyis az adózás rendéjről szóló új törvény (art) alapjainak lerakása – lett volna. Az új art azonban már tulajdonképpen készen van – derült ki a konferencián. A jogszabály egy éve várat magára: a NAV átalakítása tavaly kezdődött azzal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) rendelték a hivatalt és megszűntették a regionális igazgatóságokat.

Nemzetközi összehasonlításban is versenyképes adóhivatalra van szükség – húzta alá ezzel kapcsolatban Varga, aki szerint az új rendben közös felelősség, hogy hatékonyabban segítse a vállalkozásokat az adóhatóság, és azt kell figyelni, mennyiben jobbak vagy rosszabbak az eljárások más országokhoz – például Ausztriához – képest. Az adóhatóságot vezető államtitkára aztán be is jelentette, hogy az új art tulajdonképpen kész is van, és azt benyújtják az Országgyűlésnek. Tállai András azt mondta: egyszerűbb, követhetőbb és átláthatóbb lesz az új jogszabály, amelyben az ellenőrzések számát is csökkentik. A cél a teljes elektronizálás – azon kívül, hogy mobilról is intézhetővé válnak az adóügyek – a hatóság mindent lát majd az adózóról. Így a deszk-típusú ellenőrzéseknek nagyobb szerepe lesz: a hatóság az íróasztal mellől szűri ki az adókerülőket – az új felfogás szerint ugyanis leginkább ezeket kell kivenni a rendszerből, és nem a tisztességesen működőket vegzálni. „Géppuskázás helyett célzott lövések” – adta ki a jelszót a vezető, közölve: az új art-ben egyszerűbb lesz a mulasztási bírság szabályozása, kőbe lesz vésve az ellenőrzés időtartama, és a kezdő vállalkozások türelmi időt kapnak, amikor megszokhatják, hogy is működik a vállalkozások adózása. Ezen kívül persze jön minden, amit eddig is lehetett tudni: jövőre 4 millió embernek már a NAV készíti el az adóbevallását, szigorítják az EKÁER rendszerét és kiterjesztik az online kasszákat (egységesen ugyan, de csak január elsejétől) többek közt az autószerelőkre, a taxisokra és a pénzváltókra- „Nem szeretnénk még egyszer módosítani a határidőt” – utalt az államtitkár arra, hogy az októberi dátumot kellett odébb tolni, mert nem voltak készen az új típusú kasszák.

Igaz, határidők ügyében máshol is volt gond. Bevezető előadásában Varga Mihály arra utalt ugyanis, hogy a NAV csodafegyverének mondott online számlázás próbaideje (amikor önkéntesen lehet csatlakozni a rendszerhez) áprilisban kezdődik. Tállai azt mondta: ez korai időpontnak tartja egyelőre – a miniszter egyébként arról beszélt, hogy a hatóság a rendszerben valós idejű adatszolgáltatást kapna a százezer forint áfánál többet tartalmazó számlákról. (Ez annyit is jelenthet, hogy ilyen esetben a kézi számla valószínűleg tilos lesz, nem lehet majd utólag jelenteni a 370 ezer forintnál nagyobb összeget tartalmazó áfás számlákat).

Tállai ugyanakkor bejelentette azt is: az egyszerűsítés jegyében a következő két évben az adószabályokat is át kívánják tekinteni, és a jelenleg kusza, módosításokkal teletűzdelt szabályokat egységesekkel váltanák fel. Gondolkodnak az illetékrendszer átalakításában is, miután a beszedés nem kellően hatékony: 900 ember foglalkozik illetékkel a NAV-nál, de csak százmilliárd a bevétel. A hatékonyság egyébként is fontos, Tállai szerint 20 ezer fő alá csökkentik majd a létszámot, minden különösebb médiavisszhang nélkül.

Varga közlése szerint ugyanakkor a kormány adópolitikájának alapelve nem változik, marad a fogyasztásra alapozott elvonási struktúra és cél a gazdaságot terhelő összes adó és járulék csökkentése – mondta. A többletbevételeket a kormány a gazdaság szereplőnek kívánja visszaadni – hangsúlyozta Varga. A jelenleg 50 százalék alatti adóék csökkentését érnék el minden jövedelemkategóriában– emelte ki a miniszter, aki szerint a célzott kedvezményekkel (családi adókedvezmény például) már ezt a munkavállalók néhány csoportjában sikerült elérni. Hasonlóképpen fontosnak nevezte az adócentralizáció csökkenését: a 38 százalékra mérsékelt GDP-arányos szint ugyanis az uniós átlagnak megfelelő, ám a régióhoz képest magas, így a cél a versenytárs államok átlagának elérése kell legyen.

A járulékok mérséklését – az elvonások jelenleg magas szintje miatt - a köztehercsökkentés egyik „ígéretes területének” nevezte, hangsúlyozva: meg kívánják őrizni a nyugdíj- és az egészségügyi kassza egyensúlyát. A járulékoknál „minden apró mozdulat” tíz, vagy százmilliárdokba kerül, így csak átgondolt, a munkaadói és a munkavállalói oldalakkal egyeztetett lépésekről lehet szó.

Béremelést kér a kormány

Fontosnak nevezte az S&P felminősítését Varga Mihály, amely a nemzetgazdasági miniszter reményei szerint segíti majd a gazdaság működését. Hangsúlyozta, hogy Magyarország besorolása már megelőzi Portugáliájét és Olaszország szintjén van. Kiemelte, hogy csökken az adósságszint, alacsony a hiány nincs infláció, nő a foglalkoztatottság és emelkednek a bérek, és hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében azért vannak még teendők. A kis és középvállalkozások fejlesztése (a management-tudás elsajátítása) mellett szükség van a termelékenység növelésére. Nem a foglalkoztatottság emelésére kell szerinte koncentrálni, hiszen itt már nem lehet nagy eredményt elérni, mert a 280 ezer most munka nélkül lévő lassan integrálható – mondta Varga. Szerinte a hozzáadott értékláncban kell előre lépni, leginkább a kutatás-fejlesztés támogatásával. A foglalkoztatottságban a struktúrális munkaerőhiány kezelése a cél (bérlakásépítési programmal, lakhatási és utazási támogatással növelik a mobilitást), míg a szaktudással rendelkező munkavállalók számának növelését is el kell érni. Itt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együtt dolgoznak az új szakképzési rendszeren. Eközben persze szükség van a bérek növelésére is, ám ez – emelte ki a miniszter – nem csak állami feladat. A munkát terhelő elvonások csökkentése mellett a munkaadóknak is meg kell vizsgálniuk, hogyan lehet akár a profit terhére is emelni a kereseteket – hangsúlyozta,