Már drágul az élet

Emelkedő pályára került szeptemberben az infláció, miután a benzinár hanyatlása megállt, drágultak az élelmiszerek, sokkal többe kerül a cigaretta, és a szolgáltatások áremelkedési üteme is arra utal, hogy a következő hónapokban még több pénzt hagyunk majd a boltokban akkor is, hanem vásárolunk többet. Az augusztusi 0,1 százalékos esést követő 0,6 százalékos éves infláció nem okozott meglepetést, hiszen minden elemző számított rá, hogy hamarosan véget ér a közel három évig tartó áremelkedés nélküli időszak Magyarországon.

Az index megugrásában az játszotta a kulcsszerepet, hogy tavaly nyár végén és ősz elején omlottak össze az üzemanyagárak, ez pedig egy éven keresztül nagymértékben lefelé húzta a teljes inflációs indexet. Volt olyan hónap, amikor 1 százalékponttal csökkentette a teljes indexet az olcsóbb benzin, mostanra azonban ez a hatás csaknem teljesen kikopott. Éves alapon ugyan még 4 százalékkal olcsóbb volt a benzin, augusztushoz képest azonban már 3 százalékos drágulást mértek.

Habár a cigaretta drágult a legjobban, a dohánytermékekben még így sem látszik a jövedéki adó emelésének a hatása. Az üzemanyagoknál is csak a következő hónapban, októberben lesz érdemi drágulás, hiszen túl alacsony volt az olaj világpiaci ára, ami az új magyar adószabályok miatt drágább benzinhez vezet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza az év végére már 1,5 százalékos inflációra számít, ilyen magas ütemre utoljára 2013 nyarán volt példa.

A maginfláció, vagyis például az energia- és benzinárakat kiszűrő index minimálisan mértékben, 1,4 százalékra gyorsult, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás – véli Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Több elemző szerint azonban a munkaerőhiány okozta gyors béremelkedés – amely rontja a jövedelmezőséget – áremelésre kényszeríti a cégeket, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor a fogyasztás növekedése stabil és töretlen.

Suppan Gergely kiemelte: a béremelkedések költség- és keresletnövelő hatásai magasabb inflációt is okozhatnak, ám ezt ellensúlyozhatja a forint erősödése, valamint a továbbra is igen alacsony nemzetközi inflációs környezet.

Idén átlagosan 0,4-0,5 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak, jövőre ez 2 százalék közelébe emelkedhet, és elemzők szerint az infláció csak 2018-ban éri el a jegybank 3 százalékos célját, ami miatt tartósan fennmaradhat a támogató monetáris politika, vagyis a központi bank nem kényszerül a 0,9 százalékos kamat emelésére. Sőt további ösztönzőket vezethet be, hogy támogassa a gazdasági növekedést, felpörgesse az inflációt és a hitelezést. Ez már csak azért is szükséges lesz, mert a forint elmúlt hetekben látott erősödése az inflációs cél mellett a jegybank nyereségességét is veszélyeztetheti.

Az infláció megjelenése azonban azt is jelenti, hogy a reálkeresetek eddigi 6-7 százalék közötti növekedésének búcsút inthetünk, miután az infláció elvisz majd 1-2 százalékot a béremelésből. Ezt csak az írhatná felül, ha az egyre erősödő munkaerőhiány miatt az eddiginél is nagyobb ütemben emelkednének a keresetek.