Sosem fogunk annyit fogyasztani, mint a nyugati országok?

Egy cseppet sem került közelebb a magyarok fogyasztása a nyugat-európai uniós országokéhoz az elmúlt tizenkét évben, amivel a legrosszabbul teljesítő ország vagyunk a visegrádi régióban – derült ki a Tárki Társadalmi riport című kiadványának egyik kutatásából. Még 2013-ben a magyarok fogyasztási szintje a régi EU-tagok (EU15) 58 százalékát tette ki, tavaly év végén már csak 57 százalékot. Az egy százalékpontos csökkenés különösen aggasztó annak tükrében, hogy a szlovákok és a lengyelek fogyasztása húsz százalékponttal került közelebb a gazdagabb EU-tagokéhoz.

A 2004-es uniós csatlakozás előtt Magyarországon még sokkal többet fogyasztottak az emberek, mint Lengyelországban vagy Szlovákiában. A szlovákok 2007-ben, a lengyelek 2008-ban hagytak le bennünket a vásárlóerő-paritáson mért fogyasztásban, azóta pedig folyamatosan nő a szakadék. A világgazdasági válság pedig csak tovább rontotta a helyzetet: a Morgan Stanley kimutatása szerint a hazai fogyasztás még most sem érte el a krízis előtti szintet, miközben a cseheké és a románoké 5 százalékponttal, a lengyeleké pedig csaknem hússzal van a 2008 végi felett.

Most azonban esély látszik arra, hogy megálljon a különbség növekedése a magyar és a régiós fogyasztás között. A hazai reálbér erőteljes, 6-7 százalék körüli növekedése dinamikus fogyasztásnövekedést tesz lehetővé, de a háztartások nem költik el a többletjövedelmük egy részét. „Képességeinkhez képest erősen alulfogyasztunk, mert a háztartásokra még ma is az óvatosság, a megtakarításaik növekedése jellemző – mondta a Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. – Az emberek nem adnak fel a biztonsági tartalékolásból” – tette hozzá.

Szerinte a következő években tarthatjuk a lépést a régiós országok fogyasztási dinamikájával, de erőteljes felzárkózást nem várhatunk. A munkaerőhiány a régióban is felhajtja a béreket, emiatt a környező országokban is erőteljesen nő a fogyasztás, ami pedig megnehezíti, hogy utolérjük őket.

Nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években a nettó adósság folyamatosan csökkent Magyarországon, miután a háztartások folyamatosan fizették vissza a hiteleiket, ez pedig visszafogta a fogyasztásbővülést. Az elmúlt öt évben a háztartások megtakarítása összesen 16 ezer milliárddal nőtt, és már majdnem annyi pénzen ülnek, mint az éves GDP. Jó hír, hogy a fogyasztás mostani növekedése nem hitelből valósul meg, így nem kell félni attól, hogy ha jön egy válság, akkor az emberekre borulnának az adóssághegyek.

Lassan nő a kormányzati juttatás

Tavaly a háztartások tényleges fogyasztásának egy főre jutó értéke kissé meghaladta az évi 2 millió forintot, ennek négyötödét tették ki a fogyasztási kiadások, egyötödét a természetbeni társadalmi juttatások. A Tárki kutatása szerint 2005 és 2015 között ez a két komponens eltérő mértékben változott: a fogyasztási kiadás 39 százalékkal emelkedett, míg a természetbeni juttatások 30 százalékkal bővültek ez idő alatt. Ha a 2009-es évtől tekintjük ugyanezt, akkor rendre 21, illetve 16 százalékos növekedést láthatunk. Vagyis a fogyasztás növekedését az időszakban visszafogta, hogy a kormány lassan növelte a juttatások értékét.