BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több, mint 170 ezret visz haza egy átlagos magyar! Így nőttek a fizetések

Közel hét százalékot nőtt a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest.

2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 258 300 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 171 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 178 900 forintra becsülhető. A nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,5 százalékkal lett magasabb az előző év azonos hónapjához képest.

Az év első nyolc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 257 900 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (520 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 600 forint).

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 171 500 forint volt az első nyolc hónapban. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 178 700 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 200 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék volt.

A bruttó átlagkereset 6,0 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,6 százalékkal lett magasabb egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedett.

A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkeresetekkel azonos mértékben, 6,0 százalékkal nőttek. A munkajövedelem 5,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A munkaadói terhek kormány által tervezett csökkentése érdemi bérnövekedést tenne lehetővé, anélkül, hogy a foglalkoztatás költségei jelentősen növekednének - kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A munkaadói terhek nagyobb mértékű csökkentését így részben ellensúlyozhatná a bérek meredek emelése, másrészt a jelentősen növekvő bruttó bérek hatására jelentősen nőhetnek az szja, munkavállalói járulék, valamint áfa bevételek, amelyek túlnyomórészt kompenzálhatnák a munkaadói terhek csökkentéséből származó bevétel kiesést. A munkaadói terhek csökkentése emellett az állami kiadásokat is mérsékelheti a közszférában dolgozók bérterheinek csökkenése miatt. Egyúttal a munkaerőpiac kifehéredéshez is hozzájárulhat. A munkavállalói terhek csökkentése pedig kisebb ütemű bruttó béremelés mellett járna gyorsabb nettó bérnövekedéssel. Az szja esetleges 6 százalékpontos csökkentése a nettó béreket önmagában 9 százalékponttal növelné. Mivel a költségvetési mozgástér folyamatosan növekszik, a munkaerő költségeinek csökkentése sokat javíthat az ország, illetve a hazai munkaerőpiac versenyképességén - tette hozzá.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szférá dominálja, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Mindeközben a versenyszférában bőven a trend felett bővül a dolgozók keresete, augusztusban 7,8 százalékkal. A privátszféra béremelésében már döntő szerepet játszhat a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint. Az ipari vállalatok közel háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek.

Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szférá dominálja, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Mindeközben a versenyszférában bőven a trend felett bővül a dolgozók keresete, augusztusban 7,8 százalékkal. A privátszféra béremelésében már döntő szerepet játszhat a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint. Az ipari vállalatok közel háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek. forrás: KSH -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.