Magyarország az évszázad közepére éri el a mai Németországot

Lengyelország és Csehország is gyorsabban éri el a német gazdaság mai teljesítményét, mint Magyarország – állapítja meg friss elemzésében a Morgan Stanley (MS). A bankház szerint hosszú távon a magyar gazdaság növekedési potenciálja gyengébb, mint a másik két régiós országé.

Számítási modelljeik alapján Magyarország hosszú távon 1,7 százalék körüli növekedésre számíthat, miközben a csehek átlagosan 2,3, a lengyelek pedig 2,5 százalékkal nőhetnek. Ezek alapján Csehország egy főre jutó GDP-je 2032-re kerülhet a mostani német szintre, Lengyelországnak pedig ennél öt évvel többet kell várnia. Magyarország 2048-ban tapasztalhatja meg, hogy miként élnek jelenleg a németek, vagyis 11 évvel a lengyelek után.

A Morgan Stanley úgy véli, hogy a régiós országok már túl vannak a „könnyen elérhető” konvergencián, és csak most jön a neheze. Ráadásul a növekedés három tényezőjéből – munkaerő, tőke, termelékenység – az egyikre biztosan nem számíthatnak a régiós országok a romló demográfiai folyamatok miatt.

Magyarország növekedési teljesítménye a világgazdasági válság kitörése előtt sem volt olyan jó, mint Lengyelországé – emelte ki a befektetési bank elemzése –, miután már 2006-ban súlyos költségvetési megszorításokat hajtott végre. Az ország azzal küzd, hogy alacsony a termelékenység – gyengébb, mint a régióban.

A régiós országokhoz képest Magyarország attraktívabb volt a külföldi tőke számára a 2000-es évek közepén, de a túlzott szabályozás és a tőkeáttétel-csökkenési nyomás 2008 óta megakadályozta a vállalatokat a terjeszkedésben.

A kormányzat szerint 3 százalék körüli lesz a potenciális növekedés a következő években, ezt a Morgan Stanley túl ambiciózus célnak tartja. Matolcsy György MNB-elnök korábbi nyilatkozata szerint elegendő 25 év Ausztria utolérésére, ha végrehajtjuk a versenyképességi fordulatot – Ausztria egy főre jutó GDP-je csaknem megegyezik Németországéval –, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig legutóbb úgy fogalmazott, hogy 3-5 százalék közé tornászható fel a GDP-növekedés a termelékenység növelésével, amit a béremelési, járulékcsökkentési és társaságiadó-mérséklési program segít.

Azt a Morgan Stanley is hangsúlyozza, hogy a vállalati adó 9 százalékra csökkentése (ami a legalacsonyabb szint lehet az EU-ban) javíthatja a cégek nyereségességét és hangulatát, de a bank szerint még az optimista forgatókönyvük megvalósulása esetén is csak 2,7 százalékos növekedésre számíthat Magyarország, a pesszimista szcenárió pedig mindössze 0,7-del számol. Az előbbihez azonban a termelékenységnek és a beruházásoknak vissza kellene térniük a válság előtti szinthez.

Az optimista MS-forgatókönyv Lengyelországban 3,7, Csehországban 3,6 százalékos potenciá­lis növekedéssel számol, míg a pesszimista megvalósulása rendre 1,6, illetve 1,5 százalékkal. Lengyelországban a kormány növekedési stratégiája a belföldi tőkére és a beruházásokra összpontosít, egyre inkább a magasabb minőségű, nagyobb hozzáadott értékű termelésre helyezné a hangsúlyt. A cseh gazdasággal kapcsolatban pedig azt emeli ki a Morgan Stanley, hogy nagymértékben függ az autószektortól, ami kockázatot jelent.