Megtorpant a növekedés

Lassult a magyar gazdaság növekedési üteme a harmadik negyedévben, ami elsősorban az ipari termelés stagnálásával és az építőipar visszaesésével függ össze. A GDP 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecslése szerint a második negyedévben mért 2,8 után (a hivatal 2,6 százalékról módosította most felfelé az április–júniusi számot), ez azonban nem lepte meg az elemzőket. A Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok 2,1 százalékos növekedésre számítottak.

A bővüléshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság járultak hozzá – közölte a KSH. Az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is visszahúzta a növekedést. Az ipari termelést a járműgyártás egyre nagyobb ingadozást mutató teljesítménye befolyásolja leginkább, az építőipart pedig az EU-források hiánya húzza vissza egész évben.

A kedvező őszi betakarítási adatok alapján a mezőgazdasági termelés a második negyedévhez hasonlóan tíz százalék felett nőhetett – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A piaci szolgáltatások tartósan jó bővülése a bérek emelkedésének, az emelkedő foglalkoztatásnak és a visszafogott inflációs környezetnek köszönhető.

Felhasználási oldalról minden bizonnyal a lakossági fogyasztás húzta a növekedést, a beruházások most is visszaeshettek. A nettó export hozzájárulása sem lehetett túl jelentős az ipari termelés romlása miatt, habár a külkereskedelmi többlet soha nem látott mértékű. – A kiskereskedelmi forgalom erősödésével összhangban a piaci szolgáltatások kedvezően alakultak – mondta a Világgazdaságnak Szőkéné Boros Zsuzsa, a KSH főosztályvezetője. Ez azt jelenti, hogy jól teljesíthetett a kereskedelem, a gépjárműjavás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág. Az előzetes információk alapján a pénzügyi szolgáltatások stagnálás körüli teljesítményt mutattak – tette hozzá a hivatal szakértője.

A kiigazított adatok kedvezőtlenebb képet festenek. Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal nőtt a GDP az április és június között mért 1 százalék után. Az év/éves mutató naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalék lett, a szezonális hatásokkal is igazított adatokban mindössze 1,4 százalékos növekedést láthatunk. „Az első negyedév gyenge GDP-adata és a szökőnaphatás együttesen megzavarhatta a szezonális kiigazító programot” – indokolta lapunk kérdésére Szőkéné Boros Zsuzsa a nyers és a kiigazított adatok közötti különbséget.

Január és szeptember között 2 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. Elemzők szerint az év végén gyorsulhat az ütem a harmadik negyedévhez képest. A bővülésnek továbbra is a lakossági fogyasztás lehet a motorja – amit a keresetek gyors emelkedése is támogat –, így az év egészében kissé 2 százalék feletti teljesítmény várható, ám a kormány 2,5, illetve az MNB 2,8 százalékos várakozása már biztosan nem teljesül.

Jövőre 3 százalék körüli GDP-növekedést várnak a szakértők, amit az uniós források ismét gyorsuló lehívása, a keresetek dinamikus javulása, valamint a kormány lakásépítési programja támogathat. Az NGM szerint 2017-től lökést adhat a gazdaságnak a kormány által javasolt járulékcsökkentés is. Az alacsonyabb járulékteher és a minimálbér emelése miatt várhatóan a bérek is emelkednek, ami ösztönzően fog hatni a munkavállalásra, érdemben csökkenhet a betöltetlen álláshelyek száma, ezzel tovább nőhet a fogyasztás is.

Fékezett az egész régió

Az egész kelet-közép-európai térségben lassult a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben az év első feléhez képest. Csak Csehország 1,9 százalékos növekedése maradt el a magyar 2 százalékos (kiigazítás nélküli) ütemtől, a többi ország jobban teljesített. Lengyelország gazdasága 2,5 százalékkal növekedett, Románia pedig 4,4 százalékos bővülést mutatott. A lengyel gazdaság a második negyedévben még 3, a román pedig csaknem 6 százalékkal bővült.

-->