Hazánk vezetett áfában­

Minden idők legmagasabb szintjét érte el a fogyasztást terhelő adók szintje a fejlett országokban 2015-ben – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése, amely szerint a vizsgált 32 országban átlagosan a GDP 6,8 százalékát tette ki az áfa mértéke. Ez az összes adóbevétel több mint ötöde. Huszonkét tagországban emelkedett az áfabevételek nemzeti össztermékhez viszonyított mértéke, és csupán ötben mérséklődött. Az OECD tegnap kiadott jelentése szerint az elvonások szintje kis mértékben (0,1 százalékkal) nőtt a tagországokban az előző évihez képest, az átlagos mérték a GDP 34,3 százalékát tette ki. Az OECD megállapítása szerint a fogyasztás mellett az államok egyre inkább a bérek terheléséből várnak pénzt, ebből a két forrásból 1965 óta 2014-ben tettek szert a legnagyobb bevételre: átlagosan a GDP 24,3 százalékát vonták el ebben a formában.

A legnagyobb mértékben Mexikóban emelkedett az elvonások szintje tavaly (2,3 százalékponttal), de a közép-amerikai állam így is a legalacsonyabb adószintet tudhatja magáénak: mindössze 17,4 százalékot. A legnagyobb relatív adócsökkentést tavaly Írország hajtotta végre, 5,1 százalékponttal faragta le a bevételi arányt, ám ez leginkább robusztus növekedésének a következménye. (Az ír elvonási szint tavaly a GDP 23,6 százalékát tette ki.) A legnagyobb adócsökkentő tavaly Dánia volt, 3 százalékponttal mérsékelte az elvonási arányt, ám az még így is magasan a legnagyobb az OECD-országok között: 43,6 százalékos.

Magyarország az elvonási lista első harmadában jár, a maga 39,4 százalékával a svéd és a norvég elvonási szint között szerepel, a nyolcadik helyen. Olaszország, Svédország, Ausztria, Belgium és Franciaország van csak előttünk a listán, az adócentralizáció a magyarnál Németországban és az Egyesült Királyságban is kisebb. Hazánk tavaly 1,2 százalékkal még emelte is az adószintet az OECD kimutatása szerint, ami leginkább a gazdaságfehérítő intézkedésekkel függ össze: az online pénztárgépek bevetése és az elektronikus áruforgalmi rendszer elindítása jelentősen emelte az áfabevételeket. Valószínű az is, hogy a bevételi szint a személyi jövedelemadó csökkentése ellenére az idei adatok alapján se változik majd nagyon: a gazdasági növekedés ütemét meghaladó keresetemelés miatt ugyanis emelkedik a bérhez kapcsolt bevételek aránya. Ezenkívül a társaságiadó-bevételt is megdobja, hogy a General Electric több mint négyezermilliárd forintos – az Alstom energetikai üzletágának beolvasztásán keletkezett – nyereségét itt adózza le az idén és jövőre (az adóhitel-konstrukció szabályai szerint).

Mindezek nélkül is eleve magasnak számít a magyar adószint a térségi államokhoz képest: a cseheknél 33,5, a szlovákoknál 32,3, a lengyeleknél 32,1 százalékos az elvonási arány. Magyarország leginkább persze a magas áfaszint miatt viszi a pálmát: a GDP 17,2 százalékát teszi ki a fogyasztáshoz kötött adóbevétel, ez a legmagasabb a szervezet tagállamai között. A teljes adóbevétel 44 százaléka származik a fogyasztási adókból, ez a harmadik legmagasabb arány a szervezet tagországai között.

Ugyanakkor továbbra is magas a bért terhelő elvonások aránya: az adóék (a bruttó és a nettó bér különbsége) 49,03 százalékos az átlagos fizetésű, gyermektelen munkavállalóknál, ami a csehek 42,75, a szlovákok 41,35 százalékával, valamint a lengyelek 34,66 százalékos adóztatási szintjével versenyez. A jövő évi 5 százalékpontos járulékcsökkentés után Magyarország valamivel közelebb lesz a cseh és a szlovák szinthez, de csak 2018-ra közelítheti meg őket.