Megingás Kubában

Idén 0,9 százalékkal csökkent a GDP Kubában – jelentette be Raúl Castro államfő a nemzetgyűlés zárt ülésén elmondott beszédében.

A folyamat a második fél évben gyorsult fel az első hat hónap 1 százalékos növekedése után, mert a kormány kénytelen volt csökkenteni az importot, a beruházásokat és az üzemanyag-ellátást. Castro mindezt arra vezette vissza – idézte a Reuters a hivatalos kubai sajtót –, hogy az ellátásban sokáig főszerepet játszó Venezuela visszafogta a támogatott olajszállításokat. Az olajárak összeomlását mára súlyosan megszenvedő dél-amerikai ország 2008-ban még napi 115 ezer hordó olajat juttatott Kubának mélyen a piaci alatti áron, az utóbbi években ez 90 ezerre süllyedt, az elmúlt néhány hónapban pedig már csak napi 40 ezer hordóra számíthatott a szigetország. A pénzügyi válsággal küzdő Venezuela ráadásul egy ideje nem fizet bizonyos szolgáltatásokért – írta az AP –, például adós azoknak az orvosoknak a bérével, akiket Havanna küldött oda hivatalosan.


A kubai gazdaság utoljára 1993-ban zsugorodott, akkor az évtizedes támasz, a Szovjetunió összeomlása nemcsak a kereskedelmi kapcsolatait rendítette meg, hanem a közvetlen segélyekről is le kellett mondania. A venezuelai segítség kiesése mellett idén az országot érzékenyen érintette fő exportcikkei világpiaci árának a csökkenése is (ilyen a nikkel, a cukor és a finomított olajtermékek). A parlamentben ugyancsak felszólaló pénzügyminiszter, Ricardo Cabrisas emellett még mindig az USA által 55 éve fenntartott szankciókat hibáztatta a gazdasági bajokért; korábbi kubai hivatalos becslések szerint a korlátozások csaknem 126 milliárd dollár kárt okoztak nekik, ebből 4,6 milliárd jutott 2015-re. Az utóbbi két évben ugyan javult a két ország viszonya, miután Barack Obama elnök kezdeményezésére helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat – ennek nyomán nagyot ugrott a Kubába érkező amerikai turisták száma is –, a folytatás azonban egyelőre bizonytalan, hiszen Donald Trump megválasztott elnök kilátásba helyezte Obama vállalásainak leállítását, hacsak Kuba nem kínál jobb feltételeket.

Ettől függetlenül mind az államfő, mind a pénzügyminiszter biztosra vette, hogy jövőre visszatér a növekedés: Cabrisas szerint 2 százalékkal is bővülhet a GDP, ha a kormány növelni tudja az exportot, „bizonyos importokra” alternatívát talál, valamint tovább farag a költségvetési kiadásokból. A parlament gazdasági bizottsága szerint a fellendülést fiskális ösztönzőkkel fogják támogatni, és a hiány akár a GDP 12 százalékáig is elszaladhat (tavaly 5,7 százalék volt). A külföldi befektetések beérkezését megkönnyítő törvényt már két éve jóváhagyták, de csak összesen 1,3 milliárd dollár értékű projektet sikerült azóta Kubába vonzani, holott évi 2 milliárdot tűztek ki célul.