Mély válság sújtja az országot

A dollárral szemben 2 százalékot esett a líra ma az elmaradt szigorítás miatt, ezzel már meghaladja a 20 százalékot a deviza értékvesztése három hónap alatt. A jegybank döntése szerint az egyhetes, 8 százalékos irányadó kamatot szinten tartották, az egynapos betéti kamat 7,25 százalékon maradt, egyedül az egynapos hitelkamatot emelték 8,5 százalékról 9,25-re.

A török jegybank ezzel nem ment szembe Recep Tayyip Erdogan elnök akaratával. Erdogan alacsonyabb kamatokkal szeretné támogatni a gazdasági növekedést, habár az elmúlt hetekben már nem láthattunk érdemi nyomást a kormányzat részéről, miután a líra rekordmélységbe zuhant a dollárral szemben, ami egyre inkább aggaszthatja a döntéshozókat.

A líra esése felfelé hajtja az inflációs várakozásokat, hiszen az importtermékek ára emelkedik. A Bloomberg kiemelte, hogy a jegybank már hatodik éve véti el az inflációs célját: tavaly 8,5 százalék volt a pénzromlás, ami jóval meghaladja az 5 százalékos célt. A mostani kamatemelés elmaradása elemzők szerint újabb hitelességi veszteség a jegybank számára, a piacok pedig azt látják, hogy nem védik meg a lírát.

A török jegybank közleménye szerint a leértékelődést nem indokolják a gazdasági folyamatok, a piacot azonban, úgy tűnik, nem hatotta meg ez az érvelés. Azt látják ugyanis, hogy Törökország nem védi meg a lírát, mi több, hiába a jegybank optimista képe a gazdaságról, a fundamentumok folyamatosan romlanak. Igaz, azt írta a jegybank, hogy szükség esetén a szigorítástól sem zárkóznak el – ennek nyomát azonban nem látják a piacok.

A tavaly nyári puccskísérlet leverése után Törökországban olyan méretet öltött a megtorlás, amely már a gazdaság teljesítményét is lerontotta. A török gazdaságot ráadásul a rendszeressé váló terrortámadások is sújtják, amelyek visszavetik a fontos ágazatnak számító turizmust. A tavalyi harmadik negyedévben már 2,7 százalékkal esett vissza a GDP, vagyis a gazdaságra tényleg ráférne a monetáris élénkítés.

Törökország azonban csapdahelyzetben van: ha lazítanának a monetáris feltételeken, akkor pillanatok alatt árfolyamválságba kerülnek, és elszállna az infláció, vagyis nem érnék el a hitelezés növekedését. Ugyanakkor a kamatok emelése sem segítene: a líra gyengülését és az infláció emelkedését ugyan átmenetileg meg tudnák akadályozni, illetve le tudnák fékezni, de a gazdasági növekedés nem kapna erőre.

A nehéz helyzetet a monetáris politika nem tudja megoldani, csakis a makrogazdasági helyzet stabilizálódása, a növekedés és a fogyasztói bizalom visszatérése segítene a gazdaságon, erre azonban rövid távon kevés esélyt látnak a szakértők, Erdogan puccskísérlet után bevezetett eszközei ugyanis éppen az ellenkező irányba, a válság mélyülése felé mutatnak.