A népesség medián életkora 42,6 év volt tavaly az EU-ban, tíz évvel ezelőtt azonban még egy átlagos uniós állampolgár nem töltötte be a negyedik ikszet sem. Németország, Olaszország, Portugália néz szembe a legnagyobb kihívással, ezekben az országokban ugyanis egy lakos jó eséllyel 44 év felett van, és semmi jele annak, hogy megfordulna a folyamat.
A nyugat-európai országok ugyan profitálnak abból, hogy Kelet-Európából áramlik feléjük a munkaerő. Ez habár fontos számukra, hosszú távon nem tudja megfordítani az elöregedést. Ráadásul kedvezőtlenül érinti a közösség felzárkózó országait, ahol egyre égetőbb kérdéssé válik a magasabban képzett munkaerő megtartása. A fejlett nyugat-európai országokban az elöregedésben szerepet játszik az alacsony halandósági szint, a születéskor várható magas élettartam, valamint ennek folyamatos javulása is.
Magyarországon egy kicsit jobb a helyzet, mint az EU-átlag, de tavaly 42 év fölé emelkedett a medián életkor. Egy átlagos magyar még így is fél évvel fiatalabb egy EU-s állampolgárnál, két évvel korábban azonban még csak 41,3 évet mért az unió statisztikai hivatala, vagyis a tendencia nálunk is romló. Ez nem csoda az alacsony születésszám miatt, ráadásul a munkaerő-migráció bennünket is kedvezőtlenül érint. Közép-Magyarország kifejezetten fiatal, 41,3 éves, Nyugat-Dunántúl a 42,8 évével kissé felfelé húzza az átlagot, amiben nagy szerepet játszik, hogy a Zala megyeiek 54 évesek. Dél-Alföld 43,3 évével a legöregebb régiós szinten.
Az EU-ban Ciprus és Írország van a leginkább kényelmes helyzetben – már ahol az összehasonlítható adatok rendelkezésre álltak –, ezekben az országokban ugyanis jóval 40 év alatt van az átlagéletkor. A ciprusiak 37,3, az írek 36,7 évesek. A térségünkben Szlovákia és Lengyelország lakói is éppen 40 év alatt vannak.
Az elöregedési folyamat kedvezőtlen hatással van Európa munkaerőpiacára és a termelékenységre is. Miután egyre több az idősebb dolgozó, így növekszik azoknak a száma, akik a 25 és 54 év közötti legjobb munkavállalási kor idősebbjei között vannak, és egyre többen vannak, akik ki is csúsznak ebből.
A nyugdíjhoz közel állók termelékenysége pedig jóval alacsonyabb: az IMF becslései szerint 40-50 éves korig nő a munkavállalók termelékenysége a tapasztalatok szerzésével, ezt követően azonban csökkenő pályára kerül. Vagyis hiába fogják növelni a nyugdíjkorhatárt, éppen a legkevésbé hatékony munkavállalókat tartják majd a piacon. Az IMF szerint az eurózóna legtöbb országában az elöregedés miatt csökkenni fog a termelékenység a következő két évtizedben, ahogy nő az 55 és 64 év közötti munkavállalók aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.