Talán gyorsít a japán gazdaság

Nem változtatott kamatpolitikáján a Bank of Japan a kétnapos ülésén, amelynek végén 7-2 arányban fogadták el a döntést. Az infláció továbbra is a mélyben, decemberben 0,2 százalékkal még csökkentek a fogyasztói árak, s ha a monetáris élénkítés éreztetné a hatását, a kétszázalékos cél elérése még akkor is messze lenne, talán 2019 márciusában, vagyis a 2018-as pénzügyi év végén sikerülhet.

Egyelőre tehát marad minden a megszokott mederben. Az irányadó kamat mínusz 0,1 százalék, az éves kötvényvásárlásra fordítható összeg 80 billió jen – a mai árfolyamon 697 milliárd dollár –, a tízéves állampapír hozamának pedig nulla százalék körül kell ingadoznia. De nem csupán az elégtelen infláció miatt. Az adatok egyelőre nagyon vegyes képet tükröznek.

Az ipari termelés decemberben havi alapon 0,5 százalékkal, az utolsó negyedévben a becslések szerint két százalékkal, azaz a 2014-es fogyasztásiadó-emelés előtti szintre kapaszkodott vissza. A háztartások fogyasztása decemberben 0,3 százalékkal bővült, a Reuters felmérésében szereplő 0,6 százalékos várható visszaesés helyett. A kiskereskedelmi forgalom a múlt év utolsó hónapjában 0,6 százalékkal emelkedett, szemben az 1,3 százalékos piaci prognózissal. A múlt esztendő harmadik negyedében a gazdaság éves alapon 1,3 százalékkal növekedett.

Talán ebből merítettek erőt a döntéshozók, hogy megemeljék októberi előrejelzésüket. A márciusban végződő 2016-os pénzügyi évben 1,4 százalékos növekedés várható, szemben a negyedévvel ezelőtti egyszázalékos prognózissal. A 2017-es pénzügyi évben 1,3 helyett 1,5, a következő esztendőben pedig 0,9 helyett 1,1 százalék. A jegybank hangsúlyozza: a gazdaság a potenciális iramát meghaladja, ha képes gyorsítani.

Ezt a víziót azonban kockázatok veszik körül. A kedden kiadott közlemény a Brexitet említi, és Kínát, amelynek lassulása erőteljesen befolyásolhatja a feltörekvő térség teljesítményét. Első helyen azonban Donald Trump gazdaságpolitikája szerepel, amelyről egyelőre keveset tudni. Megerősítette ezt a nézetet kedden a parlamentben Aszó Taró pénzügyminiszter is.

A The Wall Street Journal tokiói beszámolója szerint a japán jegybanknál egyrészről bíznak abban, hogy a Trump-kampányban beígért élénkítés világgazdasági hatású lesz, másrészt viszont tartanak tőle, hogy a protekcionista intézkedések visszavethetik a kereskedelmet és ezáltal a növekedés ütemét. Abe Sindzó japán kormányfő már jelezte: kész kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokra, miután az Egyesült Államok kilépett a befejezett, de még sehol nem ratifikált, tizenkét országot magában foglaló csendes-óceáni megállapodásból. De az állítólagos japán kereskedelmi akadályokra vonatkozó friss fehér házi bírálatokat visszautasította, mondván: nem a vámok miatt nem adnak el amerikai autókat a szigetországban, hanem azért, mert a gyártók nem is próbálkoznak az értékesítéssel.

A Toyota azért értésre adta: hajlandó fejleszteni és munkahelyeket teremteni az Egyesült Államokban. Aggasztó az is a jegybank számára, hogy Trump túl erősnek tartja az amerikai valuta kurzusát, holott a japán növekedés serkentésében és a deflációs veszély elhárításában nagy szerepet játszott a jen árfolyama, amely csupán Trump megválasztása óta nyolc százalékkal gyengült a dollárral szemben.