59 fajta adót fizetünk Magyarországon

Tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó „hitelintézeti járadék” és ugyancsak kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Utóbbit az magyarázza, hogy azt a Bizottság uniós jogba ütközőnek minősítette.

Az újonnan bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás jövő év január 1-jén lép hatályba, éppen azon a napon, amikor az idén még 18 százalékos áfamérték alá tartozó éttermi szolgáltatások áfamértéke 5 százalékra csökken. Az új adónem pont ugyanebből a szolgáltatáskörből származó (nettó) bevételre lesz fizetendő, 4 százalékos mértékkel. Ez azonban több szempontból is sértheti az EU áfa-irányelvét, ezért ahhoz várhatóan az Európai Bizottságnak is lesz néhány megjegyzése.

A változatlanság gyönyörködtet

A fenti, apróbb változásokon kívül az idei adószerkezet semmilyen lényegi eltérést nem mutat a tavalyihoz képest, és ezen a rekord alacsonnyá, 9 százalékossá vált társasági adómérték sem változtat. Továbbra is velünk élnek a szinte kimutathatatlan bevételt produkáló adónemek, így például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adó, amely 2016-ban sem hozott 32 millió forintnál több bevételt az államkasszának.

Az adóbevételeink túlnyomó többségét továbbra is az áfa produkálja (2016-ben is az előző évivel szinte megegyező, kb. 3300 milliárd forint), ami a 27 százalékos rekord-áfakulcs fényében nem is meglepő – ezt követi a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó.

Előrelépés 2017-ben viszont a munkabért terhelő adók csökkenése: a szociális hozzájárulási adó 5 százalékos csökkenése remélhetőleg hozzá fog járulni a gazdaság kifehérítéséhez. Ennek ideje volt, mert Magyarország 2015-ben még mindig a 4. helyen állt az OECD országok közül a munkabért terhelő adómértékek tekintetében.