Most tényleg felpörög a magyar gazdaság

A tavalyi 2 százalékos GDP-növekedésnél lényegesen magasabb, 3,6-4 százalék közötti gazdasági növekedést jósolnak friss előrejelzésükben 2017-re több elemzőcég szakértői is. 

A magyar gazdaság 2017-ben 3,6, míg 2018-ban 3,4 százalékkal bővülhet a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzése szerint , bizonyos feltételek teljesülése esetén azonban a gazdasági növekedés ennél magasabb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet.

A növekedés motorja idén és jövőre is a fogyasztás, valamint a beruházás ok felfutása lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra (csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal) vezethető vissza.

Nem kincstári az optimizmus

Az általában borúlátóbb előrejelzéseket megfogalmazó Pénzügykutató most kifejezetten optimista . A GDP növekedési üteme 4 százalék fölé emelkedhet az idén, mivel az alacsony bázison megugranak a beruházások, a fogyasztást pedig a továbbra is dinamikusan emelkedő reáljövedelmek mellett az erősödő áruhitelezés is táplálja. A kutatók szerint 2017-ben jórészt az uniós pénzforrások megnyílása, valamint a választások előtti „kiengedő” költségvetési és jövedelempolitika hatására élénkül a gazdaság, miközben a tartós növekedést akadályozó szerkezeti problémák fennmaradnak – írja a Pénzügykutató.

A Századvég pedig azt emelte ki, hogy szemben a válság előtti időszakkal, a fogyasztás bővülése nem a lakosság aránytalan eladósodásából ered. A bérek jelentős, a gazdaságkutató becslése szerint átlagosan 10 százalék feletti növekedéséhez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15, illetve 25, valamint jövő évi 8, illetve 12 százalékos növelése, valamint a munkát terhelő járulékok idei 5, illetve jövő évi 2 vagy 2,5 százalékpontos csökkentése, így a fogyasztás bővülése idén 5,1, míg jövőre 4 százalékos lehet.

Ez azt is jelenti, hogy míg az 1970 és 2010 közötti időszakban – 40 év alatt – a nettó reálbér 28 százalékkal nőtt Magyarországon, addig 2010 és 2018 között, 8 év alatt reálértelemben várhatóan összesen 40 százalékkal emelkedik, figyelembe véve a családi adókedvezmény bevezetését is.

A Takarékbank becslései szerint idén 3,6 százalékig, 2018-ban pedig akár 4 százalékig gyorsulhat a gazdasági növekedés üteme. A kereslet növekedését a béremelkedés mellet pozitívan befolyásolják a javuló munkaerőpiaci folyamatok is. Tavaly november és idén január között 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. Ezzel egy év alatt 161,1 ezerrel, 4,400 millió fölé növekedett a foglalkoztatottak száma. Ez kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 174,2 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma 17,3 ezer fővel csökkent. A külföldön dolgozók létszáma 4,2 ezer fővel nőtt egy év alatt – közölte a Takarékbank.

A beruházások tavalyi visszaesése után a Századvég 2017-re és 2018-ra is bővülést vár. Ezt egyrészt az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források felhasználása, másrészt pedig a társasági adó kulcsának csökkentése okozza. A cég előrejelzése szerint az export volumene az idén 5,1, míg jövőre 5,8 százalékkal növekedhet. Ezt meghaladó mértékben, 5,7, illetve 6,3 százalékkal növekedhet az import. Amint látható, a nettó export várhatóan sem idén, sem jövőre nem tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mivel a belső kereslet bővülése magasabb behozatalt indukál.

„Újabb, nagyvolumenű autóipari beruházások, valamint az iroda- és egyéb ingatlanfejlesztések érdemi felfutása szintén élénkítik a gazdaságot a következő években, amit az állami beruházások tervezett számottevő növekedése is támogat” – emelik ki a Takarékbank kutatói. A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatják, mivel az utóbbiak a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza a magas importigény, így a külkereskedelmi többlet várható csökkenése némileg fékezi a gazdaság növekedését – mutatnak rá.

A Pénzügykutatónál úgy vélik, hogy bankszektor javuló állapota növeli ugyan a hitelkínálatot, a lakáspiac élénkülése és a háztartások jobb jövedelmi helyzete pedig a hitelkeresletet is erősíti, ám a vállalatok megtakarítói pozíciója fennmarad. A továbbra is jelentős külső finanszírozási többlet mellett ez is segíti az államháztartási hiánycél elérését és az államadósság mérséklését, de a költségvetési konszolidáció tartósságát leginkább a növekedési potenciál megerősödése biztosítaná.

A kutatók szerint magyar gazdaság többszörös külső függőségben van. A tavalyi év megmutatta, hogy tetemes uniós forrás felhasználása nélkül még rásegítő gazdaságpolitikával sem képes a felzárkózáshoz elégséges növekedést elérni a kormány. Az ország számottevő működőtőke-importra (FDI) szorul. A kormány azonban központosítási törekvéseivel, a versenykorlátozó intézkedéseivel, valamint az extraterhekkel és a piaci korlátozásokkal elriasztja a működőtőke-befektetőket – vélekednek a Pénzügykutató szakértői. A korábbi években állami támogatásokkal idevonzott befektetések az autóipari konjunktúrától erősen függő, koncentrált ipari és exportstruktúrát hoztak létre. Mind a feldolgozóiparnak, mind a kivitelnek az egyharmada a járműgyártáshoz kötődik, így az autóexport esetleges csökkenése nem csak a külkereskedelmi többletet erodálná, hanem a belföldi bruttó kibocsátást is visszavetné.