Unortodox lépés következhet

Bár az infláció februárban váratlanul magas szintre, 3 százalék közelébe emelkedett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa még a megelőző kamatdöntéskor is azt hangsúlyozta, hogy ha az inflációs cél elérése indokolja, akkor kész további nem konvencionális eszközökkel lazítani a monetáris kondíciókon.  A Monetáris Tanács nemrégiben megszavazott tagjával, Parragh Biankával készült interjúnkat itt olvashatja!

Mivel a következő néhány hónapban az üzemanyagárak felpörgető hatásának kiesésével 2,5 százalék környékére csökkenhet vissza az infláció, valamint a forint euróval szembeni árfolyama az MNB 310 forintos komfortzónája alatt tartózkodik, ezért az OTP Bank elemzőinek várakozása szerint a jegybank a következő kamatdöntő ülésén, azaz holnap 750-ről 600 milliárd forintra csökkenti a 3 hónapos jegybanki betét állományát, s teszi mindezt a rekordmélységben, 0,90 százalékon lehorgonyzott alapkamat változatlanul tartása mellett.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Parragh Bianka lett a Monetáris Tanács legújabb tagja - Kép: MTI[/caption]

Az intézkedés hatására a bankrendszer többlet-forintlikviditása nyilvánvalóan megemelkedik, ami a rövid hozamok csökkentésén keresztül gyengíti a forintot. Azonban az utóbbi időben ennek a csatornának az ereje is csökkenhetett, tekintettel arra, hogy a rövid kamatok ugyancsak rekordalacsony szinten vannak, és lefelé már egyre szűkösebb a mozgástér. A múlt heti aukción a három hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama 0,01 százalék volt, míg a 3 hónapos Bubor hozama 0,22 százalékra csökkent.

Módos Dániel, az OTP stratégája szerint az említettek miatt, kisebb eséllyel ugyan, de elképzelhető, hogy az MNB a három hónapos jegybanki betét állományának további korlátozása mellett egyéb nem konvencionális lépésre is készül a forint további gyengítése érdekében.

Pénteken derül ki, hogy csökkent-e, és ha igen, mennyivel az eurózóna éves inflációja márciusban, főként az üzemanyagárak bázisidőszaki hó/hó alapú emelkedése és tárgyidőszaki hó/hó alapú csökkenése miatt. (Németországban szintén csökkenést jelez az elemzői konszenzus, 2,2 százalékról 1,8 százalékra.) A fogyasztói magárindex változatlanul 0,9 százalék, az Európai Központi Bank 2 százalékos céljától jócskán elmaradó lehetett márciusban.

Az eurózónából érkező adatok összességében mintha némi változásról tanúskodnának. A korábbi kép az volt, hogy az egyszeri hatások kifutásával (eurógyengülés, negatív nyersanyagársokkok) az övezet gazdasági növekedése lassulni fog. A tavalyi harmadik és negyedik negyedévben, ha kismértékben is, de a vártnál erősebbre alakult a GDP-növekedés, míg az idei év elején a bizalmi indexek meglepően jók, a munkanélküliségi ráta csökken, a foglalkoztatottak száma emelkedik, a bérdinamika mintha gyorsulna, a hitelfelvétel erősödik, és az ingatlanpiacon is az árak, a tranzakciószám és a kiadott építési engedélyek számának növekedését láthatjuk.

Mindez arra enged következtetni, hogy az eurózóna GDP-növekedése talán mégsem lassul 2017-ben. Dunai Gábor OTP-elemző szerint kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e az infláció felpörgetéséhez. Mindenesetre a változó kép szerepet játszhatott az euró márciusi felértékelődésében, még úgy is, hogy a fő hajtóerő az EUR-USD árfolyam emelkedésében vélhetően az amerikai fiskális élénkítés későbbre tolódása volt.