Már a teljes keretre pályázhatnak a cégek

Feszes határidőt szabott magának a magyar fejlesztéspolitikai rendszer azzal, hogy vállalta: a 2014–2020-as európai uniós ciklushoz kötődő 8921 milliárd forintnyi kerethez kapcsolódó összes pályázatot meghirdeti március 31-ig. Lapunk érdeklődésére a Miniszterelnökségtől kapott részletes adatokból azonban kiderült, a törekvés nem volt hiábavaló, múlt hét péntekig valóban valamennyi felhívás nyilvánosságra került. A dömping eredményeként a 8921 helyett 9228 milliárd forintnyi EU-s pályázat válik elérhetővé, a tagországi túlvállalás nyomán ugyanis az uniós támogatást 307 milliárdnyi állami forrás is kiegészíti.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: Imre György[/caption]

Ezzel az eszközzel élve a tízből hat operatív programnál a 100 százalékot is sikerült felülmúlni, ezek a környezet- és energiahatékonyság (KEHOP, 109 százalék), a terület- és településfejlesztés (TOP, 107), a közigazgatás és közszolgáltatás (Köfop, 106), a versenyképes Közép-Magyarország (Vekop, 105), az emberi erőforrás fejlesztése (EFOP, 102), illetve a gazdaságfejlesztés és innováció (Ginop, 102). Fontos tudnivaló azonban a forrásra váró cégeknek és önkormányzatoknak: ez nem jelenti azt, hogy az érintett felhívásokra kivétel nélkül be lehet adni a pályázatot április első felében, bőven akadnak olyanok, amelyeknél három hónap vagy fél év múlva, esetleg az év végétől lehet benyújtani a kérelmet.

A következő részeredményt 2018 tavaszáig kell elérnie a rendszernek azzal, hogy a meghirdetett pályázatok mindegyikén győztest is hirdetnek. A kormány ígérete szerint a 2007–2013-as uniós ciklussal szemben 2014 és 2020 között az összes forrás nem 16, hanem 60 százaléka kerül a cégekhez, azaz jut közvetlenül a gazdaságba. Ezen a téren azonban van hová előrelépni, a kritikusok szerint még azokon a területeken is csak 30-40 százalékban jutnak el a források a cégekhez, ahol a teljes összegnek a versenyszférában lenne a helye. A szakértők úgy látják, a feldolgozóipari kapacitás bővítése, a képzési támogatás és a kombinált hiteltermékek tehetik versenyképesebbé a magyar kis- és középvállalkozásokat, nem pedig az, ha a piaci szereplők helyett a közszférában marad az uniós pénz.

Tekintve, hogy a magyar kormány előzetesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottsággal, a hozzá szükséges önerővel együtt ez a forrás 12 ezermilliárd forintos fejlesztést jelenthet hazánknak az évtized végéig. Amennyiben a 60 százalékos ígéret is megállná a helyét, több mint 7000 milliárd forintnyi beruházást, projektet, fejlesztést valósíthatna meg a kkv-szektor. A Ginop 2499 milliárd forintos kerete leginkább az, amelybe a piaci szereplők kapaszkodhatnak, a kiegészítő állami forrásokkal 2558 milliárd forint pályázható meg. A program kiemelt célja a kkv-k versenyképességének javítása, a kutatás és fejlesztés támogatása, illetve az infokommunikáció fejlesztése.