Nagyobb adó a városi vizeseknek

Az eddiginél igazságosabban osztaná el a víziközmű-társaságok között a vezetékadó terhét az érintett törvény most közzétett, módosító javaslata. E szerint a víz- és a csatornaszolgáltatók adófizetési kötelezettsége sávosan, progresszíven nőne 2018. január 1-jétől, mégpedig aszerint, hogy az adóalany adott vezetékhosszra vetítve hány fogyasztót lát el. A fogyasztó mértékegysége jelen esetben a felhasználói egyenérték, ami lényegében egy háztartást jelent, a vezetékhosszt pedig egész kilométerre kerekítve kell figyelembe venni. A kettő hányadosából számolják azt a korrekciós tényezőt, amely meghatározza az adómértéket.

A legkisebb adót – az eddigi adómérték 35 százalékát – annak a társaságnak kellene fizetnie, melynek a korrekciós tényezője legfeljebb 100. Egy ilyen cég egy kilométernyi közművezetékkel 100-nál kevesebb háztartást szolgálna ki. A másik véglet szerint a mostani adó 450 százaléka (négy és félszerese) terheli azt a társaságot, amelynél egy kilométernyi vezetékre több mint 400 háztartás jut. A meggondolás mögött az áll, hogy egy városi épület ellátásához kevesebb vezeték kell, mint az egymástól nagyobb távolságra lévő, vidéki házakéhoz, vagyis a kisebb korrekciós tényezőjű cég fajlagos költségei magasabbak. Épp e különbség figyelembevétele miatt tekinthető a progresszív közműadó az eddiginél igazságosabbnak. Maga a módosító indoklása is arra hivatkozik, hogy a vagyonarányos közteherviselés mellett a társaságok eltérő teherviselő képességét is figyelembe kell venni. Hasonló indoklással egyébként már módosult a hírközlésben fizetendő vezetékadó is.

Mindazonáltal még nincs itt a kánaán. Korábbi szakmai kifogások szerint például eleve hiba, hogy az adott adót nem a nyereség alapján kell kalkulálni, mert így a veszteséges társaságokat is terheli a kötelezettség. Egy másik ellenérv, hogy a távközlési és az energiaágazatban a vizes cégekénél sokkal nagyobb árbevétel keletkezik, így azokéhoz viszonyítva sokkal nagyobb a víziközműcégek adóterhe. Összességében sokan gondolják úgy, hogy a közműadót nem módosítani, hanem megszüntetni kellene.

Az ország költségvetése közműadóból tavaly és idén is 52,2 milliárd forint bevétellel számolt, ebből piaci becslések szerint 13-15 milliárd jut a víziközmű-társaságokra. Szakmai forrásunk szerint úgy tűnik, hogy az állam a korrekciós tényező és a módosított adómértékek után is ugyanakkora bevételre tenne szert, mint előtte, csak más összetételben. Ezzel egybecseng, hogy a tervezet indoklása sem a teher csökkentéséről, hanem méltányosabb elosztásáról ír.