Lendületbe jöttek az uniós gazdaságok

Közzétette első becslését szerdán az Eurostat az uniós gazdaságok első negyedévi növekedési üteméről. Az eurózóna a megelőző három hónapos időszakhoz képest 0,5 százalékkal bővült, akárcsak a tavalyi utolsó negyedben, s gyorsabban a július–augusztusi 0,4 és az április–júniusi 0,3 százaléknál. Ha a negyedévi ütemeket a megelőző év azonos periódusával vetjük össze, akkor is kiegyensúlyozott a kép, az iram 1,6–1,8 százalékos.

Az Európai Unió valamennyi tagállamának átlaga 0,4 százalék volt január és március között, éves szinten pedig 1,9 százalék. Ez utóbbi megegyezik az amerikai gazdaság tempójával. Igaz, az Egyesült Államok növekedése a negyedik negyedévről az elsőre erőteljesen mérséklődött, 0,5 százalékról nagyjából 0,2 százalékra lassulhatott. A múlt év egészében az eurózóna 1,7, az EU 1,9, az Egyesült Államok 2,0 százalékkal bővült. Nagyobb az eltérés a foglalkoztatásban. Az eurózónában a munkanélküliség még mindig magas, 9,5 százalékos, bár egy ideje már apad, az unióban nyolcszázalékos, míg az óceán túlpartján már 4,5 százalék körüli rátát mutatnak ki.

Országokra lebontott részletesebb adatokat csak május közepén közöl az EU statisztikai hivatala, de néhány szám a nemzeti közleményekből már ismert. Negyedéves alapon Franciaország 0,3, Ausztria és Belgium 0,5, Spanyolország 0,8 százalékkal növelte a bruttó hazai termékét (GDP).

Múlt heti tájékoztatóján Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke lényegében ezt a kedvező helyzetet vázolta fel, amikor a fellendülés üteméről és kiterjedéséről beszélt. Hozzátette azonban, hogy megítélése szerint az eurózónának még szüksége van a nem szokványos eszközökön alapuló serkentésre, azaz a havi hatvanmilliárd eurós eszközvásárlásokra, a nullaszázalékos irányadó és a mínusz 0,4 százalékos betéti kamatra. Az euró­pai jegybank egyelőre azt ígéri, ha a lendület alábbhagyna, akkor a kamat mehet lejjebb, az értékpapírvételek összege feljebb, időbeli kifutása pedig akár a jövő évre is áthúzódhat.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi ülésszakán Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter meg is jegyezte: a negatív kamat nagyon nehéz helyzetet teremt a német bankok számára. Ezt a bírálatot azzal hárította el Dra­ghi, hogy furcsa ilyet hallani olyantól, aki támogatja a jegybanki függetlenség elvét. Érvként hozzátette: az infláció is épp a kétszázalékos cél alatt van, a magmutató pedig még inkább, főként az energiaárak miatt, vagyis a mélyben nem szilárdultak még meg az inflációs folyamatok. Az EKB júniusi ülésén alighanem megindul a vita, mert áprilisban – igaz, talán a húsvéti forgatag miatt – 1,9 százalékra szaladt fel a fogyasztói árindex változása, s a magja is felszökött 0,7-ről 1,2 százalékra. Ha a májusi adatok azt bizonyítják, hogy ez csak átmeneti jelenség volt, alighanem marad minden a régiben, ha másra utalnak, akkor érdekes csata bontakozhat ki a lazítás feladásának menetrendjéről.