Meghúzták az üzemanyagárak az inflációt

12 hónap alatt, 2016. áprilishoz viszonyítva: a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a cukoré 12,3, a sertéshúsé 12,0, a péksüteményeké 6,0, a párizsi, kolbászé 5,6, a sajté 4,9, a kenyéré 3,8 százalékkal. A baromfihús ára 15,7, a liszté 3,8, a tojásé 3,4 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek (gyógyszerek, jármű-üzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) átlag felett, 5,0, ezen belül a jármű-üzemanyagok 10,7 százalékkal drágultak.

A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 2,9, a szolgáltatásokért 1,7, a háztartási energiáért 0,6 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,6, a ruházkodási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek.

Egy hónap alatt, 2017. márciushoz viszonyítva: a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a teáé 6,6, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,4, a kávéé 1,2, a csokoládé, kakaóé 1,2, a baromfihúsé 0,9, a kenyéré 0,7 százalékkal. Csökkent többek között a liszt (–2,3 százalék), a sajt (–1,7 százalék) és az étolaj (–1,4 százalék) ára. A szezonváltás nyomán a ruházkodási cikkek ára nőtt a legnagyobb mértékben (1,8 százalékkal). A szolgáltatások 0,7, a szeszes italok, dohányáruk 0,6 százalékkal drágultak, a háztartási energia ára 0,1 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkek ára 0,5, ezen belül a jármű-üzemanyagoké 1,4 százalékkal csökkent, míg a gyógyszerek, gyógyáruké 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek. 2017. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest: a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek.

Lassult a drágulás

A várakozásokkal összhangban alakult áprilisban az infláció, hiszen az éves ütem a márciusban látott 2,7 százalékról 2,2 százalékra lassult áprilisban. A rövidtávú ingadozásokat (beleértve az üzemanyagárak ingadozását is) kiszűrő maginflációs mutató 1,9 százalék volt áprilisban, ami azt jelzi, hogy lassan, de folytatódott az infláció gyorsulása. Egészen addig, amíg az Eurózónában lanyha marad az inflációs környezet, addig az importált infláció mértéke is elenyésző maradhat, ami késlelteti a magyar inflációs folyamatok felfutását is. Tehát, érdemes lesz figyelni, hogy a belső folyamatokon kívül (pl. tempós reálbér emelkedés) miként alakulnak majd a külső, európai fejlemények – vélekedett Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.

Várhatóan májusban tovább lassulhat a tempó, azonban júniust követően újra gyorsulásnak indulhat a pénzromlás üteme. Rövidtávon az ingadozásokat továbbra is az üzemanyagárak változása magyarázhatja majd, míg a mögöttes tendenciát megragadó maginflációs mutató fokozatosan gyorsulhat a következő hónapokban. Becslésünk szerint az idén átlagosan 2,5 százalék lehet az infláció üteme, ami látványos gyorsulás a 2016-ban mért -0,1 százalékhoz képest. Előretekintve, 2018-ban az ideinél is magasabb fokozatba kapcsolhat az infláció és tartósan átszelheti az MNB 3 százalékos inflációs célját, éves átlagban pedig 3,5 százalék lehet. A csökkenő üzemanyagárak miatt a második negyedévben lassabb lehet az infláció az MNB becslésénél, ami újabb érvéként szolgálhat a Monetáris Tanács számára, hogy miért érdemes a kamatokat változatlanul alacsonyan hagyni. Véleményünk szerint az MNB 2018 végéig nem fog a 0,9 százalékos alapkamaton változtatni, illetve a bankközi kamatok is a jelenlegihez hasonló alacsony szinten maradhatnak (a 3 hónapos BUBOR jelenleg 0,16 százalék).