Az előzetes adatok szerint, szezonálisan kiigazítva, az euróövezet 19 tagállamában 1,1 százalékkal, az Európai Unió 28 tagállamában pedig 0,8 százalékkal esett vissza az építőipar kibocsátása februárhoz képest. A tavaly márciusival összevetve az euróövezetben 3,6 százalékkal, az unió egészében pedig 3,7 százalékkal növekedett az építőipari termelés. Februárban éves összevetésben az euróövezetben még 5,5 százalékkal, az unióban pedig 4,1 százalékkal, míg havi szinten 5,5 százalékkal, illetve 3,9 százalékkal bővült az építőipar termelése.
Márciusról a legnagyobb havi szintű növekedést Lengyelországból (+9,7 százalék), Szlovéniából (+6,5 százalék), Szlovákiából (+3,6 százalék) és Magyarországról (+3,4 százalék) jelentették. A legnagyobb mértékben Franciaországban (-5,1 százalék), Svédországban (-4,5 százalék) és Portugáliában (-2,0 százalék) esett vissza az építőipar termelése. A legerőteljesebb növekedést 2016 márciusához képest Szlovéniában (+41,5 százalék), Magyarországon (+33,2 százalék) és Lengyelországban(+13,0 százalék) regisztrálták. Csökkenést jelzett Spanyolország (-5,0 százalék) és Románia (-1,0 százalék).
A statisztika havi és éves bontásban is meglehetősen hiányos, ugyanis 13 országból nincs márciusra vonatkozó adat, 8 országra pedig csak negyedéves adatot tesznek közzé. Az euróövezetben 0,8 százalékkal, az Európai Unióban pedig 0,9 százalékkal növekedett az építőipar termelése az első negyedévben az előző negyedévhez képest, éves összevetésben 1,7, illetve 2,1 százalékos emelkedést mértek. A KSH múlt hét csütörtökön arról számolt be, hogy márciusban az építőipari termelés volumene 33,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi alacsony bázist a februári 19,6 százalékos növekedés után. Az előző hónaphoz képest 3,4 százalékos növekedést mutat a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index. Az első negyedévben 24,7 százalékkal haladta meg az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.