Nem csak idén, jövőre is nagyot nőhetnek a bérek

A gazdasági növekedés motorja mindkét évben a fogyasztás valamint a beruházás lehet. A bővülő fogyasztásban elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatok (csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal) játszanak jelentős szerepet. Vagyis a válság előtti időszakhoz képest idén és jövőre a fogyasztás emelkedése nem a lakosság eladósodásából, hanem a jövedelmek emelkedéséből következik.

A Századvég Gazdaságkutató előrejelzése szerint a bérek idén 12, míg jövőre 8,6 százalékkal emelkednek, ami reálértelemben is jelentős növekedést jelent

– emelte ki a Századvég.

A bérek gyors emelkedése mögött az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15, illetve 25, valamint jövő évi 8, illetve 12 százalékos emelkedése, valamint a munkát terhelő járulékok idei 5, illetve jövő évi 2 vagy 2,5 százalékpontos csökkentése áll. Így a fogyasztás bővülése idén 3,7, míg jövőre 4 százalékos lehet.

A minimálbér és bérminimum emelést és az ezzel összefüggő bérnövekedést mindaddig fenntarthatónak gondolja a Századvég, amíg a bérhányad, vagyis a bérek GDP-ből való részesedése meg nem közelíti az uniós bérhányad szintjét.

A Századvég a beruházások tavalyi visszaesése után 2017-re és 2018-ra is jelentős bővülést vár. Ezt egyrészt az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források felhasználása okozza, másrészt pedig a társasági adó kulcsának 9 százalékra csökkentése. Az első negyedéves kedvező adatok, valamint a beruházások volumenének vártnál nagyobb növekedése miatt a felfelé módosították az export volumenének idei növekedésére vonatkozó előrejelzést, így az idén 7,7, míg jövőre 5,2 százalékkal növekedhet a kivitel volumene. Ezt meghaladó mértékben, 9,3, illetve 5,7 százalékkal növekedhet az import. Amint látható, a nettó export várhatóan sem idén, sem jövőre nem tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mivel a belső kereslet bővülése magasabb behozatalt indukál.

A Századvég az előző negyedéves előrejelzéséhez képest alig változtatott az inflációs előrejelzésén, így idénre 2,4, míg 2018-ra 3 százalékos pénzromlást valószínűsít. A pénzromlás mértéke a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját tehát – a cég korábbi előrejelzésével összhangban – 2018-ban érheti el tartósan. Az alacsony jegybanki kamatok továbbra is fennmaradnak, még akkor is, ha esetleg a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban az alapkamat kismértékű emelése mellett dönt. Ez utóbbi fejlemény azonban csak akkor valószínűsíthető, ha az Európai Központi Bank kamatot emel.

A társasági adó, a munkát terhelő járulékok, valamint több termék áfakulcsának idei csökkentésére a tavalyi évi kedvező költségvetési helyzet teremtette meg a fedezetet

– írja a Századvég. Ez teszi lehetővé a családok helyzetének további javítását is. Várakozásaik szerint idén is folytatódnak a kedvező költségvetési tendenciák: az első öt hónap költségvetési adatai alapján a halmozott hiány csupán az egész éves tervezet 18,3 százalékát érte el. Azonban úgy vélik, hogy a további adócsökkentésekről még korai beszélni, hiszen továbbra is fontos cél a szigorú költségvetési politika fenntartása, tehát a 3 százalék alatti deficit elérése, és a GDP-arányos államadósság csökkentése. A Gazdaságkutató becslése szerint, figyelembe véve a felsorolt gazdaságpolitikai intézkedéseket, a makrogazdasági folyamatokat, illetve a benyújtott 2018-as költségvetési tervet, idén és jövőre is 2,4 százalék lehet a GDP-arányos deficit. Idén lehet tehát sorozatban a hatodik olyan év, amelyben sikerül a 3 százalék alatti maastrichti deficitcélt teljesíteni.

A Századvég makrogazdasági előrejelzését egyaránt övezik pozitív és negatív kockázati tényezők. A cég várakozásai szerint a növekedés a vártnál nagyobb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet (például a kedvezőbb külső kereslet vagy a beruházások kedvezőbb alakulása miatt), míg egy kedvezőtlenebb pálya esetében (például kedvezőtlen időjárás miatti rosszabb mezőgazdasági teljesítmény vagy a vártnál magasabb olajárak miatt) az előrejelzettnél szerényebben, 3,5 százalék körül alakulhat.