Tíz óvodásból hétnek olyan foglalkozása lesz, ami még nem is létezik

A gőzgép megjelenése jelentette az első ipari forradalmat, majd következett a tömegtermelés kialakulása (futószalagok elterjedése az autóiparban), végül az elektronika révén megjelent az automatizáció a termelésben – így jutottunk el a negyedik ipari forradalomhoz, a digitalizációhoz, a robotizációhoz. Ez utóbbit Csath Magdolna szerint legelőször az autóiparban lehet megtapasztalni – az autóiparra jelentősen támaszkodó gazdaságok – így Magyarország is, ahol több összeszerelőüzem is működik – esetében érdemes lesz figyelni, hogyan hat ez majd a munkanélküliség alakulására.

A mesterséges intelligencia azt teszi majd lehetővé, hogy bizonyos gondolkodást is átvegyenek a robotok, így a szellemi munkának egy része az óriási adatfeldolgozás miatt kiváltható lesz – véli a professzor, aki úgy véli „drámai változásokról van szó”. Eddig viszonylag kiszámítható módon, lineárisan fejlődött a világ, ezzel szemben most radikális ugrásnak nézünk elébe – tette hozzá.

Lesz robotadó?

Csath Magdolna felvetett egy olyan kérdéskört is, hogy ha valahol a robot a munkavállaló, akkor a robotra ki lehet-e vetni adót? Lesz-e robotadó? Mi lesz az így kieső állami adóbevételekkel? Mivel a cégek az automatizációval próbálnak nagyobb nyereségre szert tenni, ezért felmerült az is, hogy a technológiai fejlődést az állam lassítaná – a nagyobb adóbevétel elérése érdekében.

Az állam nem ülhet összetett kézzel, mert a robotizáció először az összeszerelő üzemeket fogja elérni – azok az országok, amelyek nem lépnek időben, a kezdetektől nem kapcsolódnak be a változásokba, örökre lemaradhatnak. Szerinte az államnak agilisnek, innovatívnak és gyorsan tanulónak kellene lennie, megfelelő környezetet kell teremteni az innováció számára, az emberekbe, a tudásba kell fektetni. Csath szerint „a kormányzatnak nagyon gyorsan el kellene kezdenie gondolkodnia ezen”, ugyanis ezt a problémakört nem a vállalatok fogják megoldani, hanem ez állami feladat.

Digitalizáció a jogalkotásban és a jogalkalmazásban

Annak az esélye, hogy a könyvelők elveszítik állásukat 2030-ig, 90 százalék – kezdte előadását Darák Péter, a Kúria elnöke az adószakértőknek szóló konferencián. Herich György, a MOKLASZ elnökének korábbi előadására – amely szerint ha az IT-szektorhoz hasonlóan fejlődött volna az autóipar, most egy kocsi ára 4 euró lenne – hivatkozva elmondta, hogy ha a légi közlekedéssel hasonlítjuk össze az IT-szektor teljesítményét, akkor az a New York–Párizs-repülőút, ami 1978-ban 7 óra hosszú volt és 900 dollárba került, az ma 1 másodperc és 1 cent lenne.

Elmondta azt is, hogy olyan ütemben fejlődik és változik a világ, hogy ma 10 óvodásból 7 felnőttkorában olyan foglalkoztatást fog űzni, ami ma még nem is létezik. A digitális jövővel kapcsolatban elmondta, hogy bármit, bármikor, bárhol tudni kell majd nyújtania – ez lesz ugyanis az ügyfelek elvárása.

Az integrált jogalkotási projekttel kapcsolatban elmondta, hogy ehhez szükség van egy olyan adatbázisra, amit minden minisztériumból – és egyéb érintett állami szervtől – el lehet érni. Ugyanis jelenleg nem létezik igazi back office a jogalkotás mögött – az megoszlik a parlament és a különböző tárcák között. Hozzátette, hogy a szakértői támogatás is esetleges, és már az is óriási eredmény lenne, hogy az adott területen dolgozók kapnának egy emailt arról, hogy milyen jogszabályváltozások történtek az ő területén.