Tavaly 85,6 milliárdot kaszáltak a táppénzesek

Az év első három hónapjában 59 és 64 ezer között mozgott az alkalmazásban álló táppénzesek száma. Januárban átlagosan 6,8 napot, februárban 7,9 napot, márciusban pedig 8,1 napot töltött e kör betegszabadságon üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A táppénzesek összesen 1,8-1,9 millió napot voltak távol a munkahelyüktől január és március között.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának első negyedéves adatai szerint a gépipar a legveszélyesebb üzem. Az idei év első három hónapjában tizenhárommal több munkahelyi baleset történt, mint tavaly. Az első negyedévben összesen 4646-an váltak baleset miatt három napnál hosszabb időre munkaképtelenné. A halálos kimenetelű munkabalesetek száma jelentősen, a 2016 első negyedévében mért 16-ról 22-re emelkedett – olvasható a jelentésben. Üzemi balesetek miatt a biztosító több mint 9 milliárd forintot fizetett ki, ebből 5,7 milliárdot férfiak, 3,3 milliárd forintot pedig nők részére.

Tavaly összesen 85,6 milliárd forintot fizetett ki az állam táppénzre – közölte a KSH a Világgazdaság kérdésére. A nőknek 49,2 milliárd forintot, a férfiaknak 36,3 milliárd forintot. Táppénzt 1 millió 160 ezer esetben fizettek ki, ebből 406 ezer esetben férfinak, 755 ezer esetben nőnek utalták a juttatást. A táppénzkiadások egy részét a gyermekek után járó ápolási táppénz teszi ki, amelynek összege tavaly 4,2 milliárd forintra rúgott. Jellemzően a nők vették igénybe, részükre 3,7 milliárd forintot utaltak.

2016-ban egy napra átlagosan 3386 forint táppénzt fizetett ki a egészségbiztosító, a gyermekek után járó táppénz összege 3291 forint volt, a baleseti táppénz pedig 6124 forint naponta. A férfiak magasabb összegű táppénzt kaptak, mint a nők, ami persze a keresetkülönbségekből is adódik. A férfiak általában 8 százalékkal magasabb táppénzt kaptak, mint a nők. A táppénzes napok között a baleseti táppénzen lévők aránya a férfiaknál 9 százalékos, ami több mint kétszer annyi, mint a nők esetében. Ez nyilvánvalóan arra vezethető vissza, hogy a férfiak nagyobb arányban dolgoznak veszélyes munkakörben.

Megyei bontásban vizsgálva a legkevesebb táppénzt a Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők kapták, napi 2864 forintot, a legtöbbet pedig a budapestiek, a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében élők, átlagosan 3895 forintot.

A gyerekek után igénybe vett betegszabadságok száma négy nappal több volt idén februárban, mint januárban, átlagosan 7,7 napot voltak betegállományban az alkalmazásban állók. Az egyéni vagy társas vállalkozók közül nyolcszor kevesebben maradtak otthon betegség miatt, mint az alkalmazottak köréből. Az első három hónapban 7 és 10 ezer között volt azoknak a vállalkozóknak a száma, akik táppénzre mentek, és átlagosan havonta csak egy-egy napot maradtak otthon. A gyerekes vállalkozók is alig maradtak egy-másfél napnál többet otthon beteg gyerekükkel.

Budapesten volt a legtöbb munkabaleset

Az NGM jelentése szerint az első negyedévben összesen 950 munkabaleset történt. A feldolgozóiparban 833, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében pedig 626 esetet regisztráltak, utóbbiak közül hét halálos kimenetelű volt. A mezőgazdaságban és az építőiparban 144, illetve 136 munkabaleset volt, ezek közül öt, illetve négy volt halálos kimenetelű. A legtöbb, 765 baleset Budapesten történt, majd Fejér megye következik a sorban 364 és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 327 balesettel. A leginkább érintett korcsoport a 45–54 éveseké, a 4646 munkabalesetből 1157 ehhez a korosztályhoz köthető. A felügyeleti szervek az év első negyedévében több mint 24 millió forint munkavédelmi és hetvenezer forint eljárási bírságot szabtak ki.