Csak egy esetben emelhet kamatot a jegybank

A vártnál magasabb, 2,1 százalékos júniusi inflációs adat egy nagyobb mértékű árnövekedés előszele is lehet, ami a tervezettnél korábbi kamatemelést is rákényszeríthet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsára. A fogyasztói árindex még csak a 2–4 százalékos inflációs célsáv alsó határát súrolja, ráadásul az MNB jelzései alapján akár 2019-ig is maradhat az alacsony kamatkörnyezet, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az irányadó ráta a mostani szinten marad. Jelentős emelkedésre azonban nem számíthatunk a jelzések alapján.

A növekvő infláció 3 százalék felett válhat égetővé – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Jövő májusig nem valószínű a kamatemelés, inkább 2018 második felében várható az irányadó ráta fokozatos, lépcsőzetes emelése. Az elemző szerint 2018-ban egy, majd 2019-ben is csupán két-három kamatdöntés során születhet konszenzus az irányadó ráta növeléséről, és 1,5-1,75 százalék körüli kamatszint alakulhat ki. Az előrejelzések alapján 2020-ban egy alkalommal várható kamatemelés, és 2 százalékos lehet az irányadó ráta.

Ha az inflációs adatok a vártnál sokkal rosszabbul alakulnak, és átlépik a 4 százalékos szintet, akkor korábbi beavatkozás is elképzelhető. Ebben az esetben az elemző 100 bázispontos emelést vár, ez azonban több lépcsőben, negyedévente történne. A 2008-ban tapasztalt egyszeri, jelentős ugrás (ekkor egy kamatdöntés során 3 százalékponttal emelték meg az alapkamatot a forint védelme érdekében) nem valószínű.

Csak 2019-ben nőhet először az alapkamat, de addig további monetáris lazítás sem teljesen elképzelhetetlen Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint. Az alapkamat viszont nem valószínű, hogy tovább csökken, inkább devizaswapokkal pumpálhatnak pénzt a gazdaságba. A tartósan alacsony kamatkörnyezetet erősíti, hogy a monetáris tanács döntéseit egyelőre nem befolyásolja a felpörgő infláció, így semleges, figyelő álláspontra helyezkedett a testület.

Az alapkamat elvesztette irányadó jellegét – tette hozzá az elemző. Már nem a három hónapos betét határozza meg legjobban a monetáris politika irányát Magyarországon. Sokkal jelentősebb a szerepe ugyanis az egynapos betéti kamatnak, illetve a három hónapos bankközi kamatnak, a Bubornak. Az elemző nem tartja kizártnak, hogy a monetáris tanács a három hónapos betét helyett egy másik instrumentumot jelöl meg irányadóként, erre valamilyen hitel jellegű eszköznek van a legnagyobb esélye, azonban ezzel kapcsolatban még sok kérdés nyitott.