Az infláció okozhatja egy fontos program vesztét

A 2016 márciusában elindított eszközvásárlási program az EKB kormányzótanácsának jelenleg érvényes döntése értelmében 2017. december végéig tart, illetve szükség esetén – az inflációs pálya alakulásának függvényében – meghosszabbíthatják. Sokan számítanak arra, hogy az EKB januártól megkezdi a jelenleg 60 milliárd eurós havi keretösszegű program kivezetését, de a kormányzótanácsban még nem került napirendre az ügy. A júliusi kamatdöntő ülés után Mario Draghi, az EKB elnöke jelezte, hogy a következő két ülés valamelyikén már meg fogják vitatni a mennyiségi monetáris lazító program további sorsát.

Az EKB kamatalakító testülete idén még három alkalommal – szeptember 7-én, október 26-án és december 14-én – tart ülést.

A Reuters által a héten megkérdezett 66 közgazdász háromnegyede arra számít, hogy a kormányzótanács szeptemberben elkezdi az egyeztetést, és az októberi tanácskozáson hozza meg a végleges döntést. Azt egybehangzóan úgy vélték, hogy a december végén lejáró program hatályát meghosszabbítják, de a keretösszeget januártól 40 milliárd euróra csökkentik.

Az euróövezet gazdaságának erős növekedése alátámasztotta azokat a várakozásokat, hogy az EKB elkezdi kivezetni a gazdaság élénkítését célzó intézkedéseit, jóllehet az infláció továbbra is makacsul alacsony maradt, elmarad a 2 százalékos célszámtól.

A helyzetet azonban bonyolítja az euró felértékelődése, amely az euróövezeti jegybank egyre több döntéshozóját nyugtalanítja.

A közös európai fizetőeszköz idén 12 százalékkal erősödött a dollárhoz képest. Az emelkedő árfolyam lefelé nyomja az importárakat, aminek következtében tovább gyengül az infláció. Emellett növeli annak esélyét, hogy az eszközvásárlási program keretösszegét még óvatosabban csökkentse a kormányzótanács.

Az euróövezeti jegybank már több mint kétezer milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket, leszorítva a hitelezés költségeit és beindítva a gazdasági növekedést. Az idei második negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal, negyedéves szinten pedig 0,6 százalékkal nőtt a 19 tagú euróövezet bruttó hazai terméke. Az infláció azonban még mindig a 2 százalékos célszám alatt áll, augusztusban 1,5 százalékon állt, és várhatóan legalább 2019-ig nem is éri el a 2 százalékot.