Egyre kevesebb a munkanélküli

A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 28 ezer fővel, 94 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent idén a június–augusztusi időszakban az egy évvel korábbi adatokhoz képest – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Eszerint a munkanélküli nők száma 4 ezer fővel, 101 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,8 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 11,4 százalékra csökkent, ebben az időszakban a munkanélküliek egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A jelentésből kiderül az is, hogy a 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra, míg az 55–64 évesek mutatója 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött.

A munkanélküliség átlagos időtartama 15,8 hónap volt; a munkanélküliek 39,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

2017. augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,0 százalékkal, 269 ezer főre csökkent.

A munkanélküliségi adatok részleteiből kirajzolódik, hogy az elsődleges hazai munkaerőpiac még tovább feszesedett – kommentálta a KSH adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Hozzátette, a közmunkaprogramban résztvevők száma nagyjából ötezer fővel csaknem 191 ezerre csökkent (196 ezer fő az május-júliusi időszakban).

Véleményünk szerint az év további részében is enyhén 4 százalék fölött ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése

- fűzte hozzá az elemző. Ürmössy szerint egész évben 4,2 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 4 százalékos, vagy akár kismértékben az alá is csökkenhet a mutató. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemet erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja.

„Várakozásunk szerint idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, amihez érdemben hozzájárul majd a háztartások emelkedő vásárlóereje és –hajlandósága. Becslésünk szerint az infláció idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet” – véli az elemző.