Mi vár a magyar gazdaságra?

A világgazdasági konjunktúra idén és jövőre is folytatódik, de továbbra is elmarad a válság előttitől. 2017-ben a növekedési ütem a korábban vártnál lassúbb lesz az USA-ban, valamelyest gyorsabb Japánban és az euróövezetben, valamint Kínában. A geopolitikai feszültséggócokkal, a terrorizmussal és az amerikai elnök kiszámíthatatlan külpolitikájával kapcsolatos kockázatok negatív hatásúak, de a jelek szerint nem gyakorolnak érdemi hatást a reálfolyamatokra. Az EU jövőjét főleg saját maga modernizálása, a Brexit időzítése és módja, a görög és az olasz pénzügyi-gazdasági helyzet befolyásolja. A német-francia tengely megerősödése az Egyesült Államoktól kényszerűen függetlenedő, többsebességes európai integráció, az euróövezet kiterjesztése felé mutat. A világszerte rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak időszaka csak lassan ér véget – írja a GKI.

A magyar modell fő vonásai – így mindenekelőtt az elvileg kormánytól független intézmények és piaci szereplők egycentrumú, lojalitásalapú vezérlése, valamint az EU-tól való függetlenedés közepette is jogos járandóságnak tekintett támogatások megszerzéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítése – évek óta változatlanok. Mindez 2017-2018-ban választási megfontolásokkal – béremelés, költségvetési lazítás – egészül ki. Mindennek forrása nagyrészt az EU-transzferek beérkezése, ára pedig a régiós szintű leszakadás.

A GKI számításai szerint az elmúlt években jelentősen emelkedett az egyedi kormánydöntésű beruházási támogatások nagyságrendje, s a támogatások összegének az ígért beruházásokhoz és a vállalt új foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya. Ugyanakkor a külső feltételek változása – 2017 nem a „lázadás éve”, sőt ellenkezőleg, az európai integráció elmélyítése, az euróövezet kiterjesztése kerül napirendre – a következő években komoly kihívás elé állítja az EU-támogatásokra épülő magyar modell fenntarthatóságát, s már rövidtávon döntési kényszer elé állítja a kormányzatot. A következő években megváltozó EU-hoz való igazodás az egész magyar politikai elit számára stratégiai kérdés, ami jelentheti a jogállami és piacgazdasági megoldások felé fordulást, de ennek ellenkezőjét is.

A gazdasági várakozások az EU-ban és Magyarországon is nagyon kedvezőek. A 2017 júliusában évtizedes csúcsára került EU konjunktúraindex augusztusban lényegében változatlan maradt. A júliusban történelmi tetőpontjára jutott GKI konjunktúraindex és ezen belül üzleti bizalmi index pedig szeptemberben tovább emelkedett. A fogyasztói várakozások ugyan kissé romlottak, de így is erős optimizmust sugároznak.

Jövedelem és fogyasztás. 2017-ben a bruttó keresetek 13 százalékos, a reálkeresetek 10-11 százalékos növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza. A tényleges vásárlóerő azonban a fehéredés és más jövedelmek lényegesen lassúbb bővülése (vagy éppen stagnálása) miatt ennél lényegesen kevésbé emelkedik. Egyelőre a vásárolt fogyasztás bővülése is elmarad a tavalyi közel 5 százaléktól, a lakosság végső fogyasztása pedig még inkább. A fogyasztás 3,5 százalékos bővülése alacsonyabb lesz a tavalyi 4,2 százaléknál. 2018-ban a bruttó keresetek dinamikája 7 százalékra lassul, s az infláció gyorsulása következtében a reálkeresetek csak 4 százalékkal bővülnek. A fogyasztás üteme azonban a „kisimítási hatás” miatt kevésbé, kb. 3 százalékra fékeződik. Ha sor kerülne a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb járulékcsökkentésre és minimálbér-emelésre, az kissé tovább emelné a lakosság fogyasztását.

Az állóeszköz-felhalmozás a 2008-as válságot követő négyéves visszaesés után 2013-14-ben az EU-források beérkezése hatására csaknem évi 10 százalékkal növekedett, majd a 2015. évi markáns lassulást 2016-ban az EU-források visszaesése miatt 15,5 százalékos csökkenés követte. Az idén újra induló EU beruházási ciklus hatására az első félévi 25 százalékos bővülés után az év egészében legalább 20 százalékos, jövőre 9 százalékos volumenbővülés várható. A 2016-ban 17,8 százalékos beruházási ráta idén 20,5 százalékra, jövőre 21,5 százalék százalékra emelkedhet, ami a magyar fejlettségi szinthez képest még mindig alacsony.

A magyar gazdaság az első negyedévi 4,2 százalék után a második negyedévben 3,2 százalékkal bővült. Ebben az egyes negyedévek tavalyitól eltérő számú munkanapjának is nagy szerepe volt, ezt és más szezonális hatásokat is figyelembe véve a lassulás sokkal kisebb, 3,8 százalékról 3,6 százalék. Az első félévi 3,7 százalékos növekedés lényegesen gyorsabb az EU 2,3 százalékos átlagánál, de a tizenegy régiós tagállam közül csak Szlovákia, Horvátország és Bulgária teljesítményénél jobb. A többiek 4 százalék, sőt Szlovénia és főleg Románia 5 százalék feletti dinamikára voltak képesek.

Az első félévben kiugróan gyorsan növekedett az építőipar GDP-termelése – itt a bázishatás miatt némi lassulás valószínű. (Júliusban már az első félévinél 5 százalékponttal alacsonyabb volt a bruttó növekedés üteme.) A közbeszerzési és a vállalati piac is élénkül, s nő a lakásépítés is. Idén 23, jövőre 12 százalék körüli építőipari termelésbővülés várható. A fontosabb ágazatok közül 4-5 százalékkal bővült az ipar és kereskedelem is. Ez utóbbi ágazatokban a következő hónapokban kisebb-nagyobb gyorsulás várható. Az ipari növekedést segíti a kedvező világpiaci konjunktúra, de a járműiparban zajló technológiai átalakulás fékezi az értéklánc magyarországi tagjait. A növekedés motorjává az elektronikai ipar vált. Az ipar bruttó termelése idén és jövőre is 5,5 százalék körüli lesz. A kiskereskedelemben idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos forgalombővülés várható.

A mezőgazdaság első félévi 10 százalékos visszaesése a második félévben még mélyebb is lehet. A földbe való befektetés (például öntözés) még mindig szűk körű, s nem enyhül a szántóföldi növénytermesztés túlsúlya sem. Az állattenyésztésben nem látszik az áfa-csökkentésektől várt ösztönző hatás. Így 2018-ban is az időjárás alakulása határozza majd meg az ágazat teljesítményét. Az áruszállítás teljesítménye 2017-ben éves átlagban 4 százalékkal, 2018-ban 2-3 százalékkal bővül, melyben jelentős szerepe lesz a vasúti szállítások növekedésének, a közúti áruszállítás helyzete ugyanis a fokozódó verseny és a szigorodó külföldi szabályozás miatt romló. A hanghívások piacán – az online szolgáltatások terjedésével – három éve elindult lassú csökkenés idén is folytatódik. Az internet-szolgáltatás esetében 2017-2018-ban tovább tart a dinamikus bővülés.

Az ingatlanpiac szereplői hosszabb ideje derűlátók, de a kilátások már túl vannak a csúcson – a GKI ingatlanpiaci indexe júliusban áprilishoz képest kissé csökkent – igaz, éves alapon kissé emelkedett. Az ingatlanügyletek ágazat teljesítménye várhatóan idén és jövőre is 2-2 százalékkal bővül. A 2016. évi 10 ezer után 2017-ben 15 ezer, 2018-ban közel 20 ezer lakás átadása várható. Az áruk és szolgáltatások 2016. évi kivitele szinte a behozatallal azonos ütemben emelkedett, idén a belföldi kereslet élénkülésével és a kisebb szolgáltatási aktívummal összefüggésben a behozatal 1,5 százalékponttal, jövőre a belföldi felhasználás dinamikájának lassulása miatt 1 százalékponttal haladja meg a kivitelét. A cserearányok idén 1, jövőre 0,5 százalékkal romlanak. Az áruforgalmi egyenleg 2018-ra nagyjából 1 milliárd euróval, 7,7 milliárd euróra, a GDP 8,8 százalékáról 6 százalékára csökken, míg a szolgáltatásoké nagyjából szinten marad, vagy kissé csökken. A magnövekedés – a mezőgazdaság és közigazgatás nélküli növekedés – idén 5,5, jövőre 4,5 százalékos lesz.

A foglalkoztattak száma 2017 egészében az első félévi 2 százalékhoz hasonló mértékben – az előző évi 2,5 százaléknál lassabban, de így is a nemzetgazdaság legtöbb ágazatára kiterjedően – bővül. A javuló gazdasági konjunktúra létszámbővítő hatását csökkenti a közmunka fokozatos visszaszorítása és a munkaerőhiány. 2018-ban már csak 1-1,5 százalék körüli bővülés várható. A munkanélküliségi ráta 2017-ben éves átlagban 4 százalék közelébe csökken, s 2018-ban is hasonló lesz. A valós munkanélküliség 7-8 százalék körül van, de kissé már ez is alacsonyabb az EU átlagánál.

Idén a bankok vállalati hitelállománya után már a lakosságé is növekedni kezdett. A hitelállomány minősége javult, ez elsősorban a felélénkült faktoringpiac eredménye. A bankok nyereségrátája látványosan magas szintre emelkedett, de főleg a korábbi tartalékolás felszabadítása következtében.

Bár a GDP-arányos államháztartási hiány 2016-ban egy hajszállal (1,6 százalékról 1,8 százalékra) emelkedett, s idén további, 0,5-1 százalékpontos növekedése várható, a deficit 2017-ben már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán. Jó eséllyel ez lesz a helyzet 2018-ban is. Ez komoly kormányzati siker, amire szükség is van, mivel ez elengedhetetlen feltétele az EU-támogatásokhoz való biztonságos hozzáférésnek. Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet (ágazati és egyedi adók, egykulcsos szja), a jövő szempontjából döntő oktatási és egészségügyi rendszerek vészes leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága. A jövő felélése (például drága fenntartású presztízs-beruházások formájában) folytatódik. Az egyensúly javulásában nagy szerepe volt az EU-támogatások kiadáshelyettesítő és bevételt generáló hatásának, a különféle kreatív költségvetési megoldásoknak (így például a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetések folyamatos költségvetési bevétellé alakításának, újabban pedig a növekedési adóhitelnek).

A kormányzat a választási gazdaságpolitika terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan nagyrészt a vállalatokkal fizetteti meg az erőltetett béremelések adóterhe révén, versenyképességük romlása árán. E módszerekkel – bár a választások előtt számos területen további költekezés, s ezzel a deficit emelkedése várható – az eredményszemléletű (ESA) deficit 3 százalék alatt maradhat (2017-ben 2,5 százalék, 2018-ban 2,8 százalék körül alakul), a GDP-arányos államadósság pedig évi 0,5-1 százalékponttal, a 2016. évi 74,1 százalékról 73 százalék körülire csökken. A GDP-arányos államháztartási hiány emelkedése azonban a gazdasági növekedés gyorsulásának időszakában kedvezőtlen, mivel így a strukturális egyenleg romlik, ami veszélyezteti az államadósság tartós leépítésének folyamatát. Az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése az uniós átutalások akadozása esetén – a pénzforgalmi hiány emelkedése miatt – veszélyeztetheti az államadósság csökkentését. Ha az Eurostat döntésének megfelelően a KSH rákényszerül az Eximbank államháztartáson belüli kezelésére az minden érintett évben 1,5-2 százalékponttal emelné a GDP-arányos államadósság szintjét, de érdemben nem változtatna a folyamat trendjén – véli a GKI.

A 2014-16-ban összességében változatlan árszínvonal 2016 szeptemberében kezdett emelkedni, idén éves átlagban 2,5, jövőre 3 százalék körüli infláció várható. A fő kockázati tényező a világpiaci energiaárak alakulása és a gyors béremelkedés – eddig számokban még alig megmutatkozó – költség- és keresletnövelő hatása. Az alapkamat várhatóan 2018 végéig a jelenlegi 0,9 százalékon marad, a forint idén erősödik, jövőre pedig változatlan szinten marad (308 forint/euró). A megtakarítások reálkamata jellemzően negatív.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 és 2015 között évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutatott, ami 2015-ben 8,9 milliárd euróval elérte eddigi csúcspontját. Ez 2016-ban a kiugró külkereskedelmi aktívum ellenére, az EU-források csökkenő beáramlása következtében 7,0 milliárd euróra mérséklődött. A külkereskedelmi aktívum némi visszaesése ellenére, az EU-támogatások várható újraindulása következtében viszont a külső finanszírozási képesség 2017-ben várhatóan 7,5 milliárd euróra, 2018-ban 8,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 6,2 százaléka, illetve 6,4 százaléka. A külföldi tőke nettó beáramlása tavaly lendületet kapott (az MNB adatai szerint 1,9 milliárd euró), ez idén és jövőre aligha érhető el. A külföldiek magyarországi működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 1,5 milliárd euróval emelkedett.