Nem lódul meg az infláció

Annyira laza monetáris kondíciókat fog fenntartani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő években, amennyire csak lehet. Ez a legfőbb üzenete a jegybank friss inflációs jelentésének, amely tartósan alacsony inflációval számol. Balatoni András, az MNB igazgatója a jelentés bemutatóján hangsúlyozta: az inflációs cél fenntartható elérése az eddig vártnál egy negyedévvel később, 2019 közepén valószínű. Az MNB szakértői 2017-re 2,4 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2019-ben 2,9 százalékos inflációt prognosztizálnak. Korábban azt várta a jegybank, hogy jövőre már 2,8 százalékos lesz a pénzromlás.

A beruházások gyorsan emelkednek és a lakossági fogyasztás is tovább bővül – mondta Balatoni András. Az MNB idénre 3,6 százalékos, jövőre 3,7 százalékos, 2019-ben pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedést vár. Előrejelzésük szerint az idei év második felében a GDP növekedési üteme fokozatosan gyorsul, ugyanakkor az év hátralévő részében technikai hatások (munkanaphatás, mezőgazdasági teljesítmény várható korrekciója, járműipari gyárleállások) lassítják a gazdaság bővülését. A növekedésben továbbra is jelentős szerep jut a belföldi kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a beruházások és a lakossági fogyasztás bővülése. Előretekintve a beruházások éveken átívelő, dinamikus bővülésére számítanak: az MNB Inflációs jelentése szerint a beruházások idén 16,2 százalékkal, jövőre 11,1 százalékkal bővülnek, 2019-ben már csak 4,3 százalékkal nőnek.

A bejelentett egyedi nagyberuházások mellett a vállalati szektor beruházási alapfolyamatai várakozásaink szerint tovább javulnak, amit a jegybanki programok és a kkv-hitelek jelentős bővülése is ösztönöz – olvasható az MNB előrejelzésében. Balatoni András közölte: a lakossági beruházások gyorsabban nőnek majd, mint a háztartások jövedelme. A lakossági beruházások emelkedését a kedvező jövedelmi és hitelezési folyamatok, míg az állami beruházások bővülését az uniós és saját forrásból megvalósuló projektek egyaránt támogatják. A lakossági fogyasztás növekedését a dinamikus reálbéremelkedés, a magas nettó pénzügyi vagyon, a lakossági hitelezés élénkülése, valamint a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai egyaránt ösztönzi.

A külső kereslet javulása mellett a hazai exportteljesítményt az év hátralevő részében átmenetileg lassíthatják a járműipari modellváltásához kötődő gyárleállások. Az importigényes belső keresleti tételek (beruházások, fogyasztás) felfutásával a nettó export idén és jövőre lassítja a gazdasági növekedést. Balatoni szerint 2018-tól az export dinamikája és az ország exportpiaci részesedése újból emelkedik majd.