Nem trükköztek tömegével a munkaadók

Nem alakították át tömegesen a munkaadók az alkalmazottak munkaszerződését az idei év elején a minimálbér emelése miatt. A jelentős, főként a legkisebb cégek számára komoly pluszkiadást eredményező béremeléssel kapcsolatban sokan megfogalmazták azt a kritikát, hogy a munkaadók a munkaidő átalakításával próbálják majd csökkenteni terheiket. A GKI nyár elején kiadott felmérése azt mutatta, hogy az általuk megkérdezett vállalatok 14-19 százaléka csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.

Ez az arány meglehetősen aggasztó, ám a NAV adatai szerint országszerte nem alkalmazták tömegesen e megoldást a munkaadók. Bár a statisztikák szerint látszik némi növekedés az első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest, de ez nem érte el a kutatóintézetnek nyilatkozó cégekre jellemző szintet.

Januárban a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma tavaly januárhoz viszonyítva az idén ötezer fővel csökkent, ugyanebben a hónapban pedig kétszer ennyivel nőtt a részmunkaidősök száma. A további hónapokban azonban a teljes munkaidősök létszáma rendre magasabb volt, mint egy évvel korábban, s a trend csak júniusban tört meg, amikor 11 ezer fővel kisebb létszámot mutatott az idei statisztika.

Ezzel párhuzamosan a részmunkaidőben dolgozók száma folyamatosan magasabb volt, mint tavaly. A legnagyobb különbség májusban volt, akkor 35 ezerrel több részmunkaidősről szolgáltattak adatot, mint 2016-ban. Júniusban itt is volt visszaesés, ám a teljes munkaidősökkel ellentétben nem fordult negatívba: júniusban háromezerrel több részmunkaidős alkalmazott dolgozott, mint tavaly a hatodik hónapban.

Mindez azt mutatja, hogy a munkaadók nem cserélték le tömegesen teljes munkaidős alkalmazottaikat részmunkaidősökre, hogy így spóroljanak a béreken. Ez nem is egyszerű: módosítani kell a munkaszerződést, amire nem kötelezhető a munkavállaló, a felmondás, elbocsátás pedig bonyolult, kockázatos lépés.

Az ugyanakkor elképzelhető, hogy bizonyos helyeken valóban meglépték az átjelentést, ám ezt az adatot elkendőzi a létrejövő új teljes állások száma. Az is előfordulhatott, hogy a pluszban felvett vagy a természetes fluktuáció miatt cserélődő alkalmazottaknak szívesebben ajánlottak részmunkaidős foglalkoztatást, mint teljes munkaidőset, hiszen így a többletköltségek valamelyest csökkenthetők voltak. Ez magyarázná, hogy nem jelentős mértékben, de minden hónapban érezhetően nagyobb volt a bővülés a részmunkaidősöknél, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. Százalékosan kifejezve ugyanakkor mind a növekedés, mind a különbség elenyésző, a NAV adatai szerint ez még májusban is épphogy meghaladta a 2 százalékot, a féléves átlag pedig 1,1 százalék volt.