Ötből két uniós pályázat nyer

A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban az önkormányzatok és cégek által eddig benyújtott pályázatok 38 százalékát (46 191 darabot) bírálta el pozitívan az irányító hatóság, a beérkező támogatási kérelmek összegének 52 százalékát (5733 milliárd forintot) ítélte oda – állapítható meg a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) adataiból. Az eljárásrend szerinti lekérdezésből az is kiderül, hogy az irányító hatóság jóváhagyása után korántsem automatikus az EU-s forrás folyósítása, az csak a hatályos szerződés birtokában kezdődhet meg.

A FAIR kimutatása szerint eddig 34 172 esetben utalták át a támogatást, ami 74 százalékos arány a már támogatott projektek között. A végfelhasználókhoz eljuttatott 2843 milliárd forint a már korábban megítélt fejlesztési forrásoknak mindössze 49 százaléka. A jelentős különbség annak tudható be, hogy az infrastruktúra-fejlesztésekhez az állami háttérintézményeknek odaítélt, nagy összegű támogatások kifizetése után felpörögtek azok az egyenként jóval kisebb tételt jelentő folyósítások, amelyeknek a termelő, szolgáltató magyar kis- és középvállalkozások a kedvezményezettjei.

Ez egyfajta válasz a fejlesztéspolitikai rendszer részéről a korábbi kritikára, mely szerint komoly gond az uniós pénzosztásnál, ha még azokon a területeken is csak 30-40 százalékban jutnak piaci szereplőkhöz a források, ahol a teljes összegnek a versenyszférába kellene áramlania. Ahhoz, hogy a 2014–2020-as ciklusban valóban közvetlenül a gazdasági vérkeringésbe kerüljön a 12 ezermilliárd forintnyi támogatás 60 százaléka, elengedhetetlen, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) csak az elnyerhető támogatások töredéke maradjon az állami oldalon, és a forrás közel 100 százalékából a hazai kkv-szektor gyarapodjon.

Erre azért van szükség, mert a Ginopon kívül az összes többi operatív programban jellemzően 20 százalék alatti a piaci forráshoz jutás aránya, a közlekedésfejlesztésben például legfeljebb 2-3 százalékos. A 60 százalékos gazdaságfejlesztési ígéret betartása 2020-ig több mint 7000 milliárd forintot feltételez a versenyszférába. Szerencsére a döntéshozók is belátták, hogy a feldolgozóipari kapacitás bővítése, a képzési támogatás és a kombinált hiteltermékek tehetik versenyképesebbé a magyar kis- és középvállalkozásokat, nem pedig az, ha a közszférában marad az uniós pénz.