Uniós források pörgethetik fel a gazdaságot

A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban az uniós források elosztása eddig legfeljebb a GDP-növekedés 0,5-1 százalékáért felelt éves szinten – mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság fejlesztéspolitikai kimutatása szerint minden egyes eurónyi EU-s támogatás 50 centtel növeli a GDP-t, így a magyar kormánynak is elemi érdeke, hogy a hazánkba érkező brüsszeli pénz minél nagyobb része áramoljon a versenyszférába. A szakértő emlékeztetett: tavaly 1987 milliárd forintnyi uniós forrás jutott el a nyertes pályázókhoz, ebből 1739 milliárd volt a 2014–2020-as időszakhoz kapcsolódó kifizetés. De utóbbinak is a nagy része előleg volt, illetve az állam átrakta az egyik zsebéből a másikba, forráshoz juttatva a háttérintézményeket, például a közút- és vasútfejlesztésekért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t.

Az előző, 2007–2013-as időszakhoz köthető 248 milliárd forint mellett végül az új ciklus kifizetéseinek mindössze 10-15 százaléka, mintegy 200 milliárd forint került tavaly közvetlenül a gazdaságba Essősy szerint, de így is 2 százalékos volt a GDP-növekedés. A fennmaradó bő 1500 milliárd forint az előző évben csak a számlákon jelent meg, idén és jövőre válik beruházássá. Ehhez jön még a Miniszterelnökség által előirányzott 2700 milliárdnyi éves kifizetés, így a mostani és a következő évben hozzávetőleg 4200 milliárd forint kerülhet a gazdaság vérkeringésébe. A MAPI vezérigazgatója úgy látja, megalapozott a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása, mely szerint idén 4,1, jövőre 4,3 százalékkal nő a GDP, a bővülésben pedig jelentős, akár 2,5-3 százalékpontos szerepet is játszhatnak az uniós forrásból megvalósuló beruházások.

Árnyalja a képet Essősy Zsombor szerint, hogy a termelő-szolgáltató hazai kis- és középvállalkozások első számú pénzcsapjának számító Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) eddig alig több mint 770 milliárd forintot fizettek ki, s ennek is körülbelül a fele állami vagy önkormányzati projektnek vagy cégnek folyósított előleg. Ez azt jelenti, hogy a Ginopon keresztül még csak 300-350 milliárd forint áramolhatott a gazdaságba, a többi operatív programnál pedig – melyek keretében utak, vasutak, kórházak, iskolák épülnek, szennyvíz- és hulladékberuházások valósulnak meg – legfeljebb 10-20 százalékban készültek el a fejlesztések. Vagyis ezek a kivitelezések még nem hozhattak számottevő teljesítésalapú számlát, ezen beruházások multiplikatív hatása legfeljebb jövőre lesz érezhető.

A teljesítésalapú számlák kapcsán Essősy arra is kitért: bár sokakat meglepett, hogy előbb tavaly novemberben 800 milliárd, majd idén augusztusban újabb 700 milliárd forinttal megemelte a kormány az uniós támogatások megelőlegezésének költségvetési keretét, az nem hagy nyomot a főbb makrogazdasági adatokon. Az EU-s irányelv szerint ugyanis ezt a tételt nem kell figyelembe venni az államháztartási hiány számításakor. A MAPI vezérigazgatója rámutatott: eddig közel 500 milliárd forintot utalt Brüsszel, de ennek csak a harmada ellentételezett számla, a többi előleg. Mivel az összes kifizetés közel 2900 milliárd forintnál jár, elengedhetetlen az állami szerepvállalás, ez más uniós tagországban is bevett módszer.