Zárszámadás: stabil a gazdaság

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2016-os év költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot (zárszámadási javaslatot), a Központi Statisztikai Hivatal pedig elküldte az unió statisztikai szervezetének (Eurostat) a tavalyi év hiány- és államadósság-adatait, valamint közzétette a növekedési számokat a mai napon.

Kedvező kép rajzolódik ki a dokumentumokból. Az uniós támogatási programok ciklusváltása ellenére a gazdaság az EU átlagos szintje felett, 2,2 százalékkal bővült, míg az államháztartás hiánya az eredeti tervnél kedvezőbben, 1,9 százalékos szinten teljesült

– hangsúlyozta a Világgazdaságnak Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott: az államadósság GDP-arányos szintje a korábban feltételezettnél is alacsonyabb szintre, 73,9 százalékra mérséklődött. Emlékeztetett rá, hogy tavaly a piaci befektetők értékítéletét némi késéssel követve mindhárom nagy hitelminősítő elismerte Magyarország teljesítményét és befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat.

Banai Péter Benő szerint a kedvező makrogazdasági mutatók kapcsán három dolgot fontos kiemelni:

a munkanélküliségi ráta a tavalyi év végére 4,4 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak száma érdemben bővült, mára pedig már jóval több, mint 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 7 évvel ezelőtt. A családok jövedelme messze a gazdasági növekedés felett bővült. A nettó átlagkeresetek 7,8 százalékkal növekedtek, mely az igen alacsony inflációnak köszönhetően 7,4 százalékos nettó reálbér-emelkedést eredményezett.

Az államtitkár szerint e tendencia – meghatározó mértékben a tavalyi, 6 éves bérmegállapodásnak köszönhetően – az idei évben is folytatódik és jellemezni fogja a 2018. évet is. Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy a mindennapokban érezhető változások, így például az állami bérkiadások tavalyi növekedése – rendvédelmi és kormányhivatali szervek dolgozói, orvosok, ápolók, tanárok béremelése -, a nyugdíjasok év végi Erzsébet-utalvány juttatása, vagy az áfa-csökkentések mellett maradt stabil az államháztartás, ami a gazdaság bővülésének volt köszönhető.

Banai Péter Benő kiemelte: a tavalyi év növekedési adata megcáfolta azokat a véleményeket, mely szerint a magyar gazdaság teljesítménye kizárólag az uniós forrásoktól függ. Ez esetben a magyar gazdaságnak zsugorodnia kellett volna, hiszen a 2015. évi „csúcs-év”, a 2007-2013- as uniós ciklus forrás-felhasználásának záró éve után 2016-ban döntően előleg-kifizetések teljesültek a kedvezményezettek felé. Vagyis míg a 2015-ös évben számos beruházás, fejlesztés valósult meg, záródott le, addig tavaly a támogatást kapó vállalkozások, önkormányzatok jellemzően még a projektjeik előkészítési, tervezési fázisában voltak. A részükre kifizetett támogatások így reálgazdasági hatásukat még jellemzően nem fejtették ki.

Az államtitkár szerint ennek kapcsán érdemes Európa más országaira is pillantást vetnünk. A 80-as években csatlakozott mediterrán országok három évtizede folyamatosan nettó kedvezményezettjei az uniós költségvetésnek, mégis Görögország, vagy Spanyolország az utóbbi években visszatérő gazdasági gondjaikról, Európa legmagasabb, 20 százalék körüli munkanélküliségi számairól volt ismert. A felvetést megfordítva, ha a jelentősebb uniós támogatást felhasználó országok „törvényszerűen” növekednek, akkor a jelentős befizető országoknak (így például Németországnak) folyamatos gazdasági visszaesést kellene elszenvedniük. De nem ez a helyzet. Vagyis az uniós források ugyan hozzátesznek a gazdasági bővüléséhez, magának a növekedésnek a tényét, illetve hosszabb távú fenntarthatóságát azonban a gazdaságpolitika minősége határozza meg.

Az államtitkár rámutatott: az uniós források felhasználása minden országban mutat ciklikusságot, ugyanakkor alapvető érdekünk a tartós növekedési hatást eredményező beruházások mielőbbi megvalósítása, és a felhasználás eredményessége.

A választópolgároktól 2010-ben felhatalmazást kapó kormánynak jelentős kihívás volt az uniós támogatások maradéktalan felhasználása; számos brüsszeli vélemény is forrás-vesztésről szólt. A 2007-2013- as programok Európai Bizottság általi zárása még nem fejeződött be, de mostani ismereteink szerint Magyarország az összes rendelkezésére álló fejlesztési forrást felhasználta. Ez persze azt is eredményezte, hogy több, jelentős előkészítést igénylő beruházás – például az oktatás, vagy az egészségügy területén – 2015-ben valósult meg.

Ehhez a magas 2015-ös, uniós forrásból megvalósított beruházási szinthez képest néhány terület uniós beruházási kiadása értelemszerűen csökkent tavaly. A „jó hír”, hogy az oktatási, egészségügyi célokra rendelkezésre álló uniós forrásokat is fel tudta használni az ország és e két terület működési jellegű kiadásai – jelentős részben a már említett béremeléseknek is köszönhetően – 2015-höz képest a tavalyi évben növekedtek. A zárszámadás alapján pedig a kiadások nem csak 2015-höz, hanem a polgári kormányzás előtti utolsó évhez, 2009-hez képest reálértéken is bővültek – húzta alá.

Banai Péter Benő emlékeztetett rá, hogy az új, 2014-2016- os időszak program-struktúrájánál a kormány a tartós gazdasági növekedést, nagyobb termelékenységet és hatékonyságot eredményező közvetlen gazdasági támogatásokat helyezte előtérbe. Ezért 60 százalékos a közvetlen gazdaságfejlesztési célú források aránya az összes támogatáson belül. Rámutatott: az ország érdeke, hogy minden érintett – legyen szó államigazgatási szervről, önkormányzatról, vállalkozásról – saját feladatát határidőben elvégezze, hiszen ezzel elkerülhetjük az előző uniós programozási időszak „második félidejének” roham-munkáját, az államháztartási kiadások túlzó változásának finanszírozási kihívásait és a kedvező reálgazdasági hatások is hamarabb jelentkezhetnek.

Az államtitkár úgy gondolja, hogy a 2016-os év reálgazdasági, államháztartási számai az eredmények mellett a feladatokat is kijelölik: „Meg kell őrizzük az államháztartás stabilitását, az államadósság csökkenését, hiszen az hitelességünk megtartásával forintokban, csökkenő államadósság-finanszírozási költségekben mérhető. Emellett a növekedési szintet meg kell emelnünk, hogy a béremelkedések tartósak és fenntarthatóak legyenek. Ehhez a termelékenység növelésére, innovációs képességünk, versenyképességünk javítására van szükség. Van még feladat bőven. A tavalyi tényadatok, vagy az eheti, a World Economic Forum versenyképességi rangsorában történt 9 helyes előrelépés alapján ugyanakkor bizakodhatunk, hogy jövőre ismét kedvező számokról számolhatunk majd be.”

Az egyenleg

Az Országgyűlés honlapjára pénteken felkerült zárszámadási törvényjavaslat szerint a kormány azt indítványozza, hogy Magyarország 2016. évi központi költségvetésének végrehajtását az államháztartás központi alrendszere tekintetében 18 229 milliárd 923,4 millió forint bevétellel, 19 054 milliárd 915,3 millió forint kiadással és 824 milliárd 991,9 millió forint hiánnyal fogadja el a parlament.