Déli nyitás: Szicílián keresztül érnénk el az afrikai megbízókat

Mit keresett Magyarország kiemelt vendégként egy tengeri halászati konferencián?

Szeptember végén Mazara del Vallóban, Szicília délnyugati csücskében részt vettünk egy alapvetően a tengeri halászathoz, illetve az ahhoz kapcsolódó technológiákhoz kötődő üzleti fórumon, ahol 58 ország között Magyarország volt Algéria mellett a kiemelt díszvendég. A halászaton túl a vízgazdálkodáson és a mezőgazdaságon volt a hangsúly. Szicíliai partnerek bevonásával afrikai kormánytagokkal tudtam tárgyalni arról, hogy az afrikai országokba hogyan tudjuk a magyar technológiát, tudást és tapasztalatot exportálni. A halászat csak egy irány, ettől sokkal több lehetőséget tartogatnak az eddigi tárgyalások a Magyarországról szállítható technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat illetően.

Mik a magyar exportőrök esélyei?

Területileg kis ország vagyunk, ezért bizonyos szolgáltatási szektorokat leszámítva, ahol jelentős tudást halmoztunk fel, biztos, hogy önállóan nehezen tudunk fellépni. Viszont a világgazdaságban kihasználhatjuk azt az előnyünket, hogy Kelet-Közép-Európa közepe vagyunk: Magyarország ezért logisztikai és redisztribúciós központként azonosítható. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy aki Moszkvával, Varsóval vagy a nyugat-balkáni államokkal szeretne üzletelni, annak a régión belül először a mi országunkkal érdemes tárgyalnia, a központját idehoznia, hiszen innen az említett térségek közúton, vasúton, levegőben vagy vízi úton is könnyen és gyorsan elérhetők.

Milyen eredményei vannak az eddigi olaszországi jelenlétnek?

Két éve nyitotta meg a milánói irodánkat Szijjártó Péter miniszter, azóta már Rómában és Palermóban is vannak ügyfeleink. Tevékenységünk fontos mérőszáma a megkötött szerződések mennyisége – ez már több mint harminc. Minket közvetlenül kereskedőháznak hívnak, de leginkább tanácsadással foglalkozunk: az adott ágazaton belül megpróbáljuk az igények felmérését követően a megfelelő partnereket összehozni.

Érdeklődnek a magyar termékek iránt?

Vannak megbízóink, akiknek exportképes magyar termékük van például az egészségügyben, fogászati alapanyagok kapcsán, és ez iránt az olasz fél érdeklődik. Én abban tudok segíteni, hogy Olaszországban megkeresem a véleményformáló piacvezetőket, és gyorsan szerzek véleményt, hangulatot a magyar termék piacképességéről. Így össze tudjuk hozni a keresletet a kínálattal, amivel egy kkv esetében sok idő, energia, marketing, ezáltal pedig jelentős összeg takarítható meg.

Milyen más ágazatokban van még esélyük a magyar cégeknek?

Vízipari technológiákat már Szicíliába, és azon keresztül – úgy tűnik – Afrikába is tudunk majd exportálni. Például mobil víztisztítást. Egy katasztrófa sújtotta területen például sokkal jobb mutatókkal állítunk elő ivóvizet, mint német és holland versenytársaink. Érdeklődtek nálunk egy olyan afrikai országból is, ahol jelentős a tengeri halászat, és szeretnének saját feldolgozóüzemet létesíteni. Ehhez magyar tapasztalatokat, technológiát és részben a magyar Eximbankon keresztül finanszírozást is várnak.

A kkv-kat be tudják ebbe vonni?

Ez kiemelt része a kormány stratégiájának is. Nekem többnyire kkv-k az ügyfeleim. Cégmérettől függetlenül azt tapasztaltam, hogy ahol családi vállalkozásé egy technológia vagy innováció, ott az exportképesség is jobb, és sokkal inkább jelen van a hosszú távú gondolkodás. Olaszországban ez még jobban tetten érhető.

Kapnak ehhez érezhető segítséget a magyar cégek a kormánytól?

Abszolút. Az Eximbank a kommunikációs stratégiája révén az elmúlt két évben sokat tett azért, hogy jobban megismerjék, mivel is foglalkozik. Mindenre, ami exportösztönző beruházás, kereskedelemfejlesztés, arra az Eximnek vannak finanszírozási termékei, de azokon túl is – megértve a különböző típusú üzleti lehetőségeket – kész ajánlatot tenni. A másik a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek a tevékenysége: ha valaki Magyarországra jön, és itt vállal munkahelyteremtést, akkor pénzbeli támogatást és társaságiadó-kedvezményt is kaphat.

Milyen kkv-knak javasolná az exportpiacra való belépést?

Olyan nagy a világpiac, hogy gyakorlatilag bármi exportképes lehet. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy hosszú távon gondolkozzanak a tulajdonosok. Minimum két-három év és bizalom kell a partnerek között. Egy egyszerű agrárpélda: ha az idén van kétkamionnyi eladó dióm, erre még egy kedvező ár esetén sem ugranak majd. Ám ha azt mondom, hogy van kétkamionnyi, jó minőségű eladó dióm, és ezt a következő öt-tíz évre vállalom ugyanabban az időszakban, ugyanolyan minőségben, akkor jó eséllyel találunk olyan nagybani piacot, amelyen termékmintát kérnek. Ha jó a termék, akkor jó eséllyel tárgyalnak a következő három-öt évről. Ez az a szemlélet, amelynek meg kell lennie a magyar kkv-kban. Ha valaki tud ekkora időtávra előre tervezni a vállalkozásában, szakmájában, és tárgyalóképes is, akkor bármit bárhova el tudunk juttatni a világpiacon.