Kikiáltanák a katalán köztársaságot

Újabb csapást mért a pénz- és tőkepiacokra Carles Puigdemont katalán elnök kijelentése, mely szerint amint rendelkezésre állnak a hivatalos eredmények, 48 órán belül kikiáltják a katalán köztársaságot. – Erre akkor kerülhet sor, amikor megkaptuk az összes szavazatot külföldről, így valószínűleg a hét végén vagy legkésőbb a jövő hét elején megtehetjük a szükséges lépéseket – jelentette ki Puigdemont.

A fokozódó spanyol–katalán feszültség hatására tovább csúsztak a lejtőn a spanyol eszközök árfolyamai, de az európai piacokon is eluralkodott a rossz hangulat. A pán­európai Stoxx 600 index szerdán napközben 0,31 százalékkal csökkent, a spanyol IBEX pedig 2,5 százalékkal zuhant. Az IBEX- 35 által tömörített részvények közül a legnagyobb értékcsökkenést a katalóniai székhelyű Banco Sabadell, Spanyolország ötödik legnagyobb bankja és a Caixabank, Katalónia legnagyobb hitelezője szenvedte el, napközben 6 százalékos mínuszban is álltak a papírok. A spanyol 10 éves állampapírok hozama tegnap délelőtt 7 bázisponttal 1,79 százalékra csökkent, lerántva az eurózóna perifériás országainak állampapírjait is.

A Sabadell elnöke, Josep Oliu kiemelte: megteszik a szükséges lépéseket, hogy megfelelően tudjanak működni a későbbiekben is az eurózónában, illetve minden körülmények között biztosítják a részesedéseket a részvényeseiknek. A Caixabank mellett Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter is hangsúlyozta, hogy a banki betétek az egyre növekvő feszültség közepette is biztonságban vannak. „A katalán bankok spanyol pénzintézetek, az európai bankok ügyfeleinek pedig nincs okuk félelemre” – idézi a minisztert a Reuters hírügynökség.

Az, hogy Spanyolország foggal-körömmel ragaszkodik Katalóniához, nem meglepő, hiszen a régióhoz köthető az állam gazdaságának egyötöde, de nem csak a spanyolok számolhatnak veszteségekkel egy esetleges katalán függetlenség esetén. Katalónia gazdasága akár Ausztria szintjén is lehetne, alacsonyabb lenne a munkanélküliségi rátája, mint Spanyolországé, mindehhez azonban arra lenne szükség, hogy az ENSZ-nek és az eurózónának is tagja maradjon, ami csupán leányálom a katalánok számára – mondta a Világgazdaságnak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A gyakorlatban a multinacionális cégek csomagolhatnak, és Spanyolországba költözhetnek. Ráadásul az adóhatóság is Madridban van, az adatbázishoz pedig nem férnek hozzá a katalánok, így azt sem tudnák, ki fizetett adót – tette hozzá a szakértő. A katalánok függetlenségi törekvéseit mindennek tetejébe az is gyengíti, hogy nem áll mögöttük egy másik ország, egy „nagy testvér”, aki politikai és pénzügyi támogatást nyújthatna nekik.

A párbeszéd hiányára vezethető vissza az elmérgesedett katalán–spanyol feszültség, és Nagy Sándor Gyula pont emiatt nem sok esélyt lát már arra, hogy a viszonyt tárgyalóasztal mellett, kompromisszumos megoldással rendezzék. A kutató szerint három forgatókönyv lehetséges: a spanyol kormány Katalóniába vezényli a hadsereget a függetlenség kikiáltása után, vagy bojkottálja a katalán termékeket és szolgáltatásokat, illetve el is engedheti a régiót, bár ez nem valószínű.

A katalán elnök a vasárnapi, erőszakba torkolló népszavazás óta többször is elmondta, hogy a problémát spanyol belügynek tekintő Európai Unió vezetői már „nem fordíthatják el a fejüket”. Nagy Sándor Gyula azonban kiemelte: az Európai Uniónak nincs jogköre beleszólni ebbe a viszályba, csupán aránytalan jogsérelem esetén, mivel precedenst teremthet.