A táppénzcsalások kora Szerbiában is lejárt

A külföldi befektetők az utóbbi időben folyamatosan nehezményezik, hogy – szerintük – indokolatlanul sokat vannak betegszabadságon a szerbiai munkások. A munkaügyi miniszter elismerte, hogy valóban sok a visszaélés a betegszabadságokkal. Zoran Dordevic azt nem tudta pontosan megmondani, hogy hányan élnek vissza ezzel, de szinte minden vállalatnál tapasztalható a jelenség, ezért kilátásba helyezte a betegszabadságon lévő munkavállalók fokozott ellenőrzését. Szavainak nyomatékot adott Ana Brnabic miniszterelnök is, aki leszögezte, hogy a kormány meg fogja oldani ezt a problémát. Elsősorban a kínai és a török befektetők panaszkodtak. Előbbiek közül a szendrői vasműveket működtető Hesteel menedzsmentje kifogásolta, hogy a dolgozók olyan sokan vannak betegszabadságon, hogy az már munkaszervezési gondokat okoz.

Szerbiában a hatályos rendelkezések értelmében két hétre a háziorvos különösebb indoklás nélkül is kiírhatja a dolgozót, amennyiben az arra panaszkodik, hogy nem érzi jól magát, illetve úgy gondolja, csökkent a munkaképessége. Ha szakorvoshoz utalják, további két hétig lehet különösebb indoklás nélkül meghosszabbítani a betegállományt.

A törvény értelmében a betegszabadságon lévő dolgozó táppénze 30 napig a munkaadót terheli, ezt követően a betegbiztosító téríti a dolgozó bruttó járandóságát. A munkaadónak erre az időszakra a kieső dolgozó helyettesítését végző személy bérét is állnia kell. A munkáltatók, ha visszaélésre gyanakodnak, saját költségükön ellenőriztethetik a betegszabadságon lévő dolgozójukat. A falvak lakói egyébként bizonyíthatóan gyakrabban mennek betegszabadságra, amikor a háztáji mezőgazdasági munkálatok szezonja van, de olyan esetek is vannak, hogy valaki nyaralással tölti a betegszabadságát.