A népességcsökkenés állhat a fejlődés útjába

Nagy bajban vagyunk – kezdte a gazdasági fejlődésről szóló előadását Anil Gupta, a Marylandi Egyetem tanára a bécsi Global Drucker Forum konferencián. Míg az USA és az EU egyaránt 1,7 százalékos növekedést mutat fel, addig a fejlődő országok átlaga 5 százalék körül alakul. A kelet-európai régió speciális helyzetben van, hiszen a nyugati EU-tagállamokhoz történő felzárkózásnak köszönhetően 2-3 százalékkal magasabb a GDP növekedési üteme, mint az uniós átlag – húzta alá.

Gupta az előadása során három tényezőt említett, amelyek nemcsak globálisan veszélyesek a gazdasági növekedésre, hanem Magyarországon is megjelennek. Az első probléma a népesség stagnálása, lassú csökkenése. Míg a fejlődő országokban növekszik a lakosságszám, ami a gazdaságot is húzza, addig a fejlett országokban (ideértve a kelet-európai régiót is) a népesség stagnál, mi több, lassan csökken. Ez azt hordozza magában, hogy a munkaerőpiacra egyre kevesebben lépnek be, vagyis egyre kevesebb embernek kell kitermelnie ugyanazt a gazdasági teljesítményt, sőt még növekedést is kellene produkálnia. Mint mondta, e problémákat az egyes országok eltérően kezelik; Magyarországon a népesség növekedésére próbálnak hatni az otthonteremtés támogatásával, adókedvezménnyel.

A második probléma a szétszakadó társadalom Anil Gupta olvasatában. Bár a gazdagok gazdagodása, a középosztály lecsúszása és a szegények szegényedése legnagyobb mértékben az USA-t érinti, a legtöbb EU-országban is megfigyelhető mindez. A Marylandi Egyetem tanára által azonosított nehézség elsősorban azért jelent gondot, mert a gazdaság alapjául szolgáló fogyasztást és a lakossági beruházásokat fogja vissza leginkább. Ez a jelenség hazánkban lényegesen kisebb mértékben üti fel a fejét, mint a neves közgazdász által említett Egyesült Államokban.

Harmadik problémaként a fenntartható fejlődést említette a professzor. Itt elsősorban a növekedés környezetre gyakorolt hatását emelte ki, és felhívta a figyelmet arra, hogy India és Kína károsanyag-kibocsátása megháromszorozódott 2000 óta, ami hosszú távon nem fenntartható. A fejlődő világban várhatóan bekövetkező ipari forradalomtól várja egyébként a jelenlegi, alacsony növekedés utáni fordulatot. Példaként említette, hogy Nigéria milliós nagyvárosai ugyan tömve vannak autókkal, az országban még sincs autógyár. A gazdasági növekedés elengedhetetlen tényezője a modern társadalomnak – nyomatékosította Gupta.

Csorbát szenved az egyenlőség

Az egyenlőség és a gazdasági növekedés között ellentétes kapcsolat mutatható ki – mondta a Drucker Forumon Pankaj Ghemawat, a New York Egyetem professzora. Ennek hatását a globalizáció tompíthatja, vagyis lehetővé teszi, hogy az egyenlőség csorbulása mellett is növekedni tudjon egy ország. Ám a globalizáció hatásait túlbecsülik, így nem is csoda, hogy számos államban a lakosok többsége elutasítja – tette hozzá. Guptához hasonlóan azonban Ghemawat is elengedhetetlennek tartja a növekedés fenntartását a modern társadalomban.